65146. lajstromszámú szabadalom • Perronelzárószerkezet vasúti járművek számára

minden egyes részben és a szerkezet mindkét oldalán egy-egy függélyes rácsrúd elrendezését teszi lehetővé, melyek a leforgatott helyzetben egymás mellé kerülnek. A mellékelt rajz a találmány tárgyának példaképpeni toganatosítási alakját tünteti föl. Az 1. ábra a szerkezet előlnézetét szemlélteti a perronnyílást elzáró helyzetében. A 2—3. ábrák függélyes metszetek az 1. ábra A—B, illetve C—D vonalai szerint. A 4. ábra a szerkezet összecsukott helyzetét mutatja. Az 5. és 8. ábrák a legfolső rácsrúd számára való rögzítő ós vezető két példaképpeni foganatosítási alakját szemléltetik oldalnézetben. A 6. ábra a többi rácsrúd számára való vezetőszerkezet oldal-, a 7. ábra elölnézete. A 9. ábra a 8. ábrának megfelelő előlnézet. (1) az elzárandó perronnyílás (1. ábra), (2) pedig a kocsilépcső, illetve annak szintje. Az (1) perronnyílás egyik oldalán, pl. jobbról vannak elrendezve az egy függélyesbe eső (8) csuklók, melyek körül az ezen ábrában vízszintes (3) rácsrudak saját síkjukban lefelé forgathatók. Ezen (3) rácsrudak közepük táján magasságuk mértékében saját síkjukban ki-, még pedig fölfelé vannak hajlítva, ahol is a kihajlított rácsrudak ezen vízszintes szakaszai (4)-el vannak jelölve. A (3) rácsrudaknak éppen magasságuk mértékében való kihajlásuk folytán leforgatásuknál az 1. ábrában pontozva, ill. a 4. ábrában teljes vonallal rajzolt helyzetbe kerülnek, azaz közvetlenül egymás fölé, ill. egymásra helyezkednek, mivel a rácsrudak (4) szakaszai a közvetlenül alattuk fekvő (3) rácsrúd (8) forgási csuklóit kikerülik. A (3, 4) rácsrudakat az ezekkel csuklósan kapcsolt függélyes (6, 7, 9, 10) rácsrudak kötik össze, melyek a szerkezet síkjából ki vannak hajlítva és fölváltva foglalnak helyet a szerkezet előtt, ill. mögött, annak síkjával párhuzamos síkokban. A (6,9) rácsrudak a szerkezet síkja előtt (2—3. ábra), a (7, 10) rácsrudak pedig a szerkezet síkja mögött vannak elhelyezve. Lecsukott helyzetben ezen függélyes rácsrudak a (3, 4) rácsrudaktól kétoldalt és mindegyik oldalon egymás mellett helyezkednek el (4. ábra) úgy, hogy a szerkezet helyszükséglete összecsukott helyzetben minimális. Egynél több függélyes rácsrúd elrendezése a szerkezet minden oldalán éppen a (3, 4) rácsrudaknak magasságuk mértékében való kihajlítása által válik lehetségessé. A legfölső (3, 4) rácsrúdhoz erősített (5) rúd (1. ábra) fogantyú gyanánt szolgál. Természetes, hogy háromnál több (3, 4) rácsrudat is rendezhetünk el, ahol is a legalsó rácsrúd csonka lehet ós hosszának a (2) lépcső és az (1) perronnyílás alsó éle közötti távolság szab határt. A rögzítő-, ill. vezetőszerkezetek az 5—9. ábrákban vannak föltüntetve, melyek közül az 5. és 8. ábrák a legfölső (3, 4) rácsrúd számára való (16) vezető- és rögzítőszerkezetet tüntetik föl, mely az elzárandó nyílás oldalán van megerősítve. Ezen szerkezetek lényegükben, egy a fölső rácsrúd végének vezetésére szolgáló, alul bő, fölfelé szűkülő függélyes horonyból állnak, mely horony mellett egy oldalas és célszerűen csúcsban végződő hosszfal mellett elhúzódó vályú van elrendezve. Az 5. ábrában az alul bő és fölfelé szűkülő (11) horony fölül a keskenyebb függélyes (12) horonyban folytatódik, melyet oldalt a csúcsban végződő (13) fal határol. Ezen fal mellett vonul el a (14) vályú, melyben a rácsrúd a záróhelyzetben pihen. A (4) rácsrúdnak a vezeték hornyaiban elfoglalt különböző helyzetei ezen ábrából láthatók. A (4) rácsrúd vége beakasztás közben először a függélyes horonyban fölfelé mozog, azután oldalnyomás következtében áttereltetik a (14) vályúba. Hogy ezen átterelés föltétlen biztonsággal történjék, a vályút határoló fal élben végződik, melyen tehát a rácsrúd kiélezett hornya meg nem maradhat, hanem kénytelen lecsúszni, de közbeeső helyzetben meg nem állhat. Ezen foganatosítási alaknál a (12) horony fölül nyitva van