65139. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és gép foglalt szárfejnek és béléstalpnak összefércelésére

9. ábra a varrótűt, a béléstalpnak taraját "vezető részt és a hurokfogót föltüntető nézet, részben metszet. A 10. ábra ezen részeket föltüntető metszet a 9. ábrának képsikjához derékszög alatt álló sík szerint. A 11. ábra a görbe fokos tűnek részletrajza. A 12—20. ábrák metszetek, melyek az öltésképzést vázlatosan, ennek különböző fázisaiban tüntetik föl. A 21. ábra az eljárás szerint készített cipőnek perspektivikus képe, a cipőnek foglalása után. A 22. ábra az eljárás szerint készített cipőnek perspektivikus képe, a szárfejnek a béléstalphoz való hozzáfércelése és foglaló szögeknek eltávolitása után. A 23. ábra metszet a 22. ábrának 3—3 vonala szerint. A 24. ábra az eljárás szerint készített cipőnek perspektivikus képe, a rámának körülvágása után. A 25. ábra a cipőnek alulnézete, a rámának körülvágása után. A 26. ábra a cipőorrnak alulnézete, nagyobb léptékben. A 27. ábra met3zet a 24. ábrának 7—7 vonala szerint. A 28. ábra a görbe fokos tű egy másik fo.ganatosítási alakjának oldalnézete. A 29. ábra annak fölülnézete. A 30. ábra a tűt, ennek működése közben föltüntető metszet. A cipők készítésére használt ismert eljárásoknál a szárfejnek a talphoz való hozzávarrásánál az (A) szárfejet (21. ábra) szorosan ráhúzzuk a kaptára ráhelyezett béléstalpnak széleire és az így foglalt szárfejet a (C) foglaló szögek segélyével ideiglenesen rögzítjük helyzetében. A cipőorrt a (D) nyüst segélyével kötjük le, melynek végei két, a kaptába a (C) foglaló szögeknél mélyebben bevert (E) foglaló szög köré vannak csavarva. - Ha rámás vagy kifordított cipőt kell készíteni, a fogaló szögeket el kell távolítani, mielőtt a szárfejet a rámához vagy a béléstalphoz hozzávarrnók. Minthogy azonban a szár fej, a foglalószögeknek eltávolítása után, a foglalásnál megadott alakját könynyen elveszti, egyes foglalószögeket helyükben meghagyunk vagy néhány kisebb foglalószöget verünk be és ezeket a meghagyott vagy bevert foglalószögeket csakis a hozzávarrásnak megtörténte után távolítjuk el. Ezek a varrás közben a cipőben maradó foglalószögek a varrásnak elvégzését igen megnehezítik. A találmányt képező eljárás ezen ismert eljárásokkal szemben azáltal tűnik ki, hogy a varrás közben a cipőben maradó foglaló szögek helyett különálló (S) öltéseket alkalmazunk. Ezeket az öltéseket az éppen legkedvezőbbnek látszó helyeken létesítjük; általában előnyös azonban, ha a foglaló szögekhez lehetőleg közel alkalmazzuk azokat, hogy a szárfejbén létesített feszültségek a foglaló szögeknek kihúzatása után lehetőleg kevéssé kisebbedjenek. Ezen, az eljárás szerint alkalmazott öltések csak kevés fonalat igényelnek. A szárfejnek a béléstalphoz való hozzáfércelésére ismeretes oly öltéseknek alkalmazása, melyek egymással a készítésükre használt fonál útján össze vannak kötve. Ez a hozzáfércelési mód azonban nem bizonyult célszerűnek azért, mert egyrészt sok fonalat igényel, másrészt pedig az egyes öltéseket összekötő fonál, a végleges hozzávarrásnál, a beöltő varrógépnek varrófonalával összecsomózódott és így a varrásnál nehézségeket okozott. A találmányt képező eljárásnál létesített öltések egymással összefüggésben nincsenek és a szárfejet ennek dacára kifeszítve tartják. Egy-egy (S) öltésnek elkészülte után a készletből jövő fonálágat, közvetlenül az öltés mellett, elvágjuk és a cipőt, újabb öltésnek létesítése céljából, a gépben előretoljuk. Hogy a szárfej helyzetét, a lekötő nyüstnek eltávolítása után se változtassa meg, a cipőorrnak két, egymással szemben fekvő pontján egy-egy (F) öltést létesítünk, melyeket a (G) fonál köt össze egymással. Ez a fonál megfeszítve van a cipőorr köré vezetve, igen egyszerű és előnyös lekötő részt képez és lehetővé teszi a lekötő