65134. lajstromszámú szabadalom • Berendezés torpedók és tengeralattjáró naszádok merülési mélységének szabályozására
2. ábra egy alámerült torpedót föltüntető vázlat. A 3. ábra a berendezés második foganatosítási alakjának egy részét föltüntető hosszmetszet. A 4. ábra ezen második foganatosítási alaknak másik részét föltüntető hosszmetszete. A berendezésnek első foganatosítási alakjánál az (A, B) dugattyuk (1. ábra) az (S) teret a víztől elzáró (Q, R) falakban vannak elrendezve és az (U, V) terekbe szabadon behatoló víznek nyomása alatt állanak. A hátrább fekvő, kisebb (B) dugattyúra ezenkívül a (W) spirális rúgó is nyomást gyakorol, mely az (X) esőben van elhelyezve. Az ebben a csőben vezetett és a (B) dugattyúval mereven összekötött (Y) rúd az (E) szervomótornak tolattyújával csuklósan van összekötve. Ha az elől fekvő nagyobb dugattyúra ható víznyomás nagyobb, mint a hátrább fekvő dugattyúra ható rúgónyomásnak és víznyomásnak összege, a dugattyúpár a szervomótornak tolattyújával együtt hátrafelé mozog úgy, hogy a mélységkormányt a szervomotor fölfelé téríti ki; viszont, ha a (B) dugattyúra ható rúgó- és víznyomás nagyobb az (A) dugattyúra ható víznyomásnál, a dugattyúpár előre mozog. A találmányt képező berendezésnek az az ismert berendezésekkel közös hatása, hogy a kiegyenlítő szög, vagyis a torpedó vagy naszád hossztengelyének az a hajlási szöge, amelynél a dugattyukra ható ellenkező irányú nyomások egyenlők ós így a mélységkormány a vízszintes állásában van, azzal a távolsággal arányos, amelyben a torpedó vagy naszád a beállított mélységtől van, a következőképen magyarázható: Ha a két dugattyúnak egymástól való távolsága (a) (2. ábra), az elől fekvő dugattyúnak fölüle te (0), a hátrább fekvő du- { gattyúnak fölülete (O1 ), a beállított mélység (H), az előlfekvő dugattyúnak mélysége a vízszin alatt (h) és a hossztengelynek hajlási szöge (a), akkor az előlfekvő dugattyúra ható víznyomás (Oh), a hátrább fekvő dugattyúra ható víznyomás O1 (h -f- a sin a) és minthogy a beállított rúgónyomás (O — O1 ) H, a hátrább fekvő dugattyúra ható összes nyomás O^h — H) + 0H±01 a sin a. Az egyensúlynak föltételét tehát a következő egyenlet adja meg: Oh = 01 (h — H -f- OH + O1 a sin «, mely egyenlet a következő alakra hozható: (h — H) (0— O1 ) = + O1 a sin a, 0 O1 tehát + sin « = (h — H) —_ •—. A kiegyenlítő szögnek sinusa tehát a tényleges és a beállított merülési mélységnek különbségével arányos. Az ismert hasonló berendezésektől eltérően, a találmányt képező berendezést a menetsebességeknek változása nem befolyásolja, ami, főleg torpedóknál, azért előnyös, mert a hajlásszögnek változásaival szemben az érzékenységet nem valamely, a torpedó által szállított tömegnek hatása, hanem a külső víz által gyakorolt nyomásoknak a torpedó középvonala hajlásszögének megfelelő különbsége idézi elő. A berendezésnek másik foganatosítási alakja az elsőnél műszakilag előnyösebb és a torpedószerkesztés követelményeinek jobban megfelel. Ezen foganatosítási alaknál az (A, B) dugattyuk (3. ábra), a súrlódási vesztességeknek elkerülésére, vízszintes helyzetben vannak elrendezve és igen rövid rúd útján vannak egymással összekötve. Ennek következtében a berendezésnek szerkezete igen tömör. A dugattyúpár a (C) hengerbe van beszerelve és ebben függélyes irányban bizonyos elmozdulásokat végezhet, melyeket a (D) szögemeltyű és a (P) rúd visz át az (E) szervomótornak tolattyújára és így a mélységkormányra is. A fölső nagyobb (A) dugattyúhoz a víz a | hengernek fedelén kiképezett (F) furatokon seabadon jut hozzá. Ha a (C) henger oly térben van fölállítva, amelybe a külső víz szabadon bejuthat, az (A) dugattyú közvetlenül, ellenkező esetben pedig a (G) csőnek közvetítésével van az (F) furatokon át a hengerbe behatoló külső víz nyomásának kitéve.
