65125. lajstromszámú szabadalom • Többszörös vezérlés elektromótorok számára

A (h2) pótgerjesztőtekercselések célszerűen úgy rendeztetnek el, hogy a főgerjesztő­tekercselésekkel nem állanak mágneses lán­colatban. Series transzformátorok által is pótolhatók, melyeknek primórtekercselésein a kiegyenlítőáram folyik át és melyeknek szekundértekercselései a segédmotorok fő­gerjesztőtekercseléseivel sorosan vannak kapcsolva. A példaképen bemutatott kapcsolásnál a feszültségi fokozatok a (d) kapcsoló ideje­korán való nyitásával tetszőlegesen beállít­hatók ugyan, azonban a kapcsoló állása nem mutatja a feszültségi fokozatot. Ennek elérésére a segédmotorokat nem a T transz­formátor szekundértekercseléseinek szilárd kapcsolási pontjaira, hanem ennek külön­böző feszültségi fokozataira kell egy több •fokozatúlag szerkesztett menetkapcsoló segé­lyével kapcsolnunk egyrészről és a főmoto­rok megfelelő tekercselési részeire (pl. az egész mótorfeszültségre) másrészről. Ez esetben az indukciószabályozók csak addig mozgattatnak, míg a főmotorok megfelelő tekercselési részein uralkodó feszültség a menetkapcsolón beállított feszültséggel meg­egyezik. SZABADALMI IGÉNYEK. i. Többszörös vezérlés elektromotorok szá­mára, jellemezve azáltal, hogy a vezér­lendő főmotorok oly tekercselési részei, melyeknek feszültségei kb. arányosak a teljesítménnyel, vagy legalább a telje­sítménynek ugyanazon függvényei, köz­vetlenül vagy transzformátorok közbe­iktatásával kiegyenlítővezetékek segélyé­vel vannak egymással összekötve oly­ként, hogy az egyes főmotorok egyen­lőtlen áram- vagy teljesítményfölvétele esetében a kiegyenlítő vezetékekben folyó áramok ismét az áram, ill. teljesítmény­fölvétel egyenlősége felé szabályoznak, j pl. relaisk vagy vezérlőmótorok befolyá­solása által. 2. Az 1. alatt igényelt többszörös vezérlés, segédmotorokkal hajtott feszültségszabá­lyozók alkalmazása mellett, jellemezve azáltal, hogy a kiegyenlítő vezetékekben folyó áramok azon segédmotorok ger­jesztését erősítik, melyeknek főmótorai túlnagy teljesítményt vesznek föl, a többi segédmotorok gerjesztését ellenben gyön­gítik. 3. Az 1. és 2. alatt igényelt többszörös vezérlés foganatosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy a segédmotoroknak a fő­transzformátorok szekundértekercselésé­ből való táplálása mellett a kiegyenlítő­áramkörben a segédmotorok pótgerjesztő­tekercselésein kívül még ohmikus ellen­állások, a segédmótorok fegyverzetének áramkörében pedig induktív ellenállások vannak elrendezve, hogy a fegyverzeti áram és a gerjesztő mező fázisai jobban essenek össze egymással. 4. Az 1—3. alatt igényelt többszörös ve­zérlés foganatosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy a fegyverzettekercselések és a gerjesztőtekercselések összekötte­tési pontjain az egyes segédmotorok kö­zött kiegyenlítővezetékek vannak elren­dezve. 5. Az 1. és 2. alatt igényelt többszörös vezérlés foganatosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy a segédmótorok egyrészről a kiegyenlítővezetékhez, vagy a főmotor feszültségével arányos feszültséghez, másrészről egy lépcsőzetes transzformá­tor különböző feszültségeire beállítható menetkapcsolóhoz vannak kapcsolva úgy, hogy a segédmótorok addig mozognak, míg a főmotor feszültsége a lépcsőzetes transzformátoron bekapcsolt feszültség­gel megegyezik. ;1 rajzlap melléklettel.) PAU.AS nésZVÉNYTÁR9A8ÁQ NROMOÁ^A BUDAPEST

Next

/
Thumbnails
Contents