65106. lajstromszámú szabadalom • Gép üreges tuskókból vagy gyűrűkből varratnélküli csövek előállítására

teinek szemközt fekvő helyei közt az átbocsátó nyílás, a bevezetési oldal felé, kissé szélesebb. Ez a munkadarab bevezetését és a munkafölületeken át történő tovavezeté'sét megkönnyíti, mimellett a bevezetés sebessége e munkafölületeknek a munkadarab tengelyéhez képest való hajlásától függ. Alkalmas eszközök nyerhetnek alkalmazást, mint föntebb említettük, hogy az (A) -és (B) egységeket egymáshoz közelíteni, vagy egymástól eltávolítani és az egységeknek egymáshoz, vagy a munkadarab tengelyéhez képest való hajlását változtatni lehessen. A rajzolt foganatosítási példánál, az utóbbi célra, meghatározott vastagságú (22) közbeiktatott tárcsa szóigál és a két tok e tárcsa ellenkező oldalaihoz egy <23) csapszög közvetítésével húzatik, mely csapszög a két tokon lévő (24), illetőleg (24a) nyúlványon megy keresztül. Bizonyos mértékben célszerű a két tokot egymással párhuzamosan eltolni tudni, hogy az áteresztő nyílás átmérője változzék, anélkül, hogy ekkor a (21, 21a) gyűrűk hajlásszögét is változtatni kellene. A (24, 24a) nyúlványokban lévő, a (23) csapszög fölvételére szolgáló furatok azért elég bőre vannak készítve úgy, hogy a csapszögnek játéka van a furatokban és a tokok eltolása azután, a (22) közbeiktatott tárcsa kicserélése nélkül, a (20, 20a) csavarok segélyével történhetik. Hogy a tokok fölső részeit ama helyzetben, melyekbe azok a (20, 20a) csavarok elállításával jutottak, elreteszelni lehessen, a (24, 24a) toldatok (25, 25a) oldalnyúlványokkal bírnak, melyek úgy vannak elrendezve, hogy az egyik tok ezen oldalnyúlványa a másik tok említett toldata mellé jut. A (26), illetőleg (26a) szorítócsavarok keresztülmennek a (25, 25a) oldalnyúlványokon és a másik tok (24, 24a) toldataihoz támaszkodnak úgy, hogy a két tok a beállított helyzetben elreteszelhető. Csőgyűrű kdek tövisen és olyan munkafölületeken varrat nélküli csövekké való átalakításakor, melyek a tövis tengelyéhez képest szög alatt feküsznek és forognak, a fém a tövishez képest, úgy hossz-, mint kerületi irányban nyúlik. E nyúlás sebessége, mindkét irányban körülbelül megfordítva arányos a munkadarabnak a tövissel mindkét irányban való érintkezési fölülete méreteinek viszonyával. Minthogy már most az ilyen fajtájú hengerműveknél a cél az, hogy a csőgyűrűk átmérője csökkenjen, hosszuk azonban növekedjék ezért az érintkezési fölületho38zméretének lehetőleg cse-, kélynek, sőt lehetőleg zérussal egyenlőnek kell lennie. Természetesen a gyakorlatban sohasem lehet a méretet zérusra redukálni és az ismertetett eljárásnál, melynél homorú vagy lapos munkafölületek hatnak a munkadarabra, a munkadarab és a tövis közt az érintkezési fölület hosszmérete aránylag nagy, míg az érintkezési fölületnek a kerület irányában mért hossza igen kicsiny. Eszerint tehát az érintkezési fölület hosszkiterjedésének viszonya annak keresztirányú kiterjedéséhez képest az elméletileg leghasználhatóbbnak talált értékhez igen köz^l áll. A 3. ábra szerint két szerszám egyidejűleg hat a munkadarab szemközt fekvő pontjaira úgy, hogy a tövisnek hajlitásra, vagy nyírásra való igénybe vétele ki van zárva. A munkadarab bevezetésére vagy helytálló, vagy mozogható tövist lehet használni. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Gép üreges tuskókból, vagy gyűrűkből varrat nélküli csövek előállítására, azáltal jellemezve, hogy a munkadarabot két, gyűrűalakú (21, 21a) szerszám belső fölülete, tehát homorú munkafölületek közt vezetjük keresztül, mely szerszámok forgási tengelyei nincsenek egymással egy vonalban és melyek a munkadarab tengelyére merőlegesen álló síkokban fekvő tengelyek körül, egymáshoz képest, szög alatt elforgathatok. 2. Az 1. pontban igényelt gép foganatosítási alakja, azáltal, jellemezve, hogy a munkafölületeknek a munkadarabra ható részei . munkadarabbal diametrálisan szemköztfekvő pontokon érintkeznek, mimellett e fölületek hajlása olyan, hogy az egyik