65095. lajstromszámú szabadalom • Szerkezet gyroszkópok forgásbahozatalára

motoros torpedókon alkalmazott giroszkópok forgásbahozatalára szolgáló foganatosítási -alakjában van föltüntetve. Az 1. ábra a giroszkópszerkezetnek rész­ben oldalnézete, részben függélyes hossz­metszete, ahol is a giroszkóp a forgásba­hozatalra kész, kapcsolódó helyzetben lát­ható. A 2. ábra hasonló nézet, illetve metszet, a szerkezetnek a kikapcsolás utáni helyzeté­ben. A 3. ábra baloldali végnézet, ahol is a tur­binakerék nézetben, továbbá a turbinaszáj -cső metszetben és a levegőt vezérlő szeleppel való összeköttetés látható. A 4. ábra metszet az 1. ábrának 4—4 vo­nala szerint ugyancsak balról nézve. Az 5. ábra a szerkezet ezen részének rész­ben fölülnézete, részben vízszintes met­szete. A giroszkópnak lendítőkereke (A)-val, en­nek tengelye (a)-val, kettős gyűrűje pedig -(b, c)-vel van jelölve; a két gyűrű kö­zül a külső a szokásos módon a (d) tartó­ban függ, mely a torpedó köpenyében szi­lárdan van megerősítve. Az (a) tengely az (e) fogaskereket hordja, mely az (f) fogas­kerékkel kapcsolódik; az utóbbi a (g) ten­gely egyik végén van elrendezve, míg ezen tengely másik vége a (B) turbinát hordja. A (g) tengely a (C) tolattyúban van ágyazva, mely célszerűen csőalakú hüvely gyanánt van kiképezve és a (h, i) keretekben ide­oda mozgatható. A (C) hüvely egyik vég­állásában, mely az 1. ábrán látható, az (f) fogaskereket az (e) fogaskerékkel kapcso­latba hozza és egyidejűleg a (B) turbina­kereket a (D) szájcső síkjába viszi. A má­sik végállásban, mely a 2. ábrán látható, az (f) fogaskerék az (e) fogaskerékből ki van kapcsolva és a (B) turbina a (D) száj­cső síkjából el van távolítva. A lendítőkerék tengelyének vonalaiban az (E) rögzítőpeeek van elrendezve, mely­nek vége az 1. ábrában föl tüntetett hely­zetben a belső (b) gyűrűben kiképezett (j) fészekbe (2. ábra) hatol és ezzel a kettős .gyűrűt a lendítőkerék forgásbahozatalához szükséges helyzetben szilárdan rögzíti. A forgásbahozatal végén a rögzítőpeeek a 2. ábrában látható helyzetbe tolódik visssza; ezen célból ezen pecek a (h) és (i) keretek­ben elrendezett ágyazatokban csúsztatható és a (C) tolattyúval a (k) villa segélyével van összekötve, mely a tolattyúból lefelé nyúl és egymással szemben lévő vállrészek kö­zött kapcsolódik a rögzítőpecekkel. A (C) tolattyú rúgóhatás alatt áll úgy, hogy nagy erővel a 2. ábrában látható hely­zetbe mozogni iparkodik. Ezen rúgóhatás céljából, mely sokféleképen foganatosítható, a föltüntetfett elrendezésnél a villás (F) emeltyű van alkalmazva, mely a tolattyú toldatával kapcsolódik és könyökkarral van ellátva, melyre az (s) rúgó húzóhatást fejt ki. Az ábrán föltüntetett kapcsolódó hely­zetben a (C) tolattyút tetszőleges reteszelő közegekkel rögzíthetjük. A föltüntetett eset­ben ezen célra előnyösen a (G) tolóretesz szolgál (4. ábra), mely a tolattyú oldalán kiképezett (gl) reteszelő bevágással kapcsoló­dik és pedig az (1) rúgó hatása alatt. A len­dítőkerék forgásbahozatalára szükséges, előre meghatározott időköz elteltével a (G) re­tesz visszahúzódván, szabaddá teszi a (C) tolattyút, melyet ekkor az (S) rúgó a 2. ábrán látható helyzetbe mozgat. A forgásbahozatal tartamát bármely időző szerkezet segélyével szabhatjuk meg. A 4. ábrán példaképpen a következő szerkezet van föltüntetve. A- (g) tengely az (m) végtelen csavart hordja, (az 1. ábrán oldalnézetben föltün­tetve), mely az (n) csavarkerékből és az (o, ol) (p) fogaskerekekből álló hajtóművel kapcsolódik (5. ábra), mimellett a (p) fogas­kerék a (H) tolattyún elrendezett (q) fogas­ráddal áll kapcsolatban. Ezen tolattyút a (Hl) rúgó a (hl) ütköző vállrészhez szo­rítja, mely a tolattyú mozgásának kiindu­lási pontját szabja meg. Ha a szerkezet megindul, a hajtómű mozgása a (H) tolaty­tyúnak lassú előremozgását idézi elő a nyíl irányában (4. ábra), miáltal a tolattyá a (G) retesz (il) vállrészével jut érintkezésbe és így a (G) reteszt mindaddig magával viszi, míg az a (gl) bevágásából Ifi nem mozgott, vagyis a • (C) tolattyút szabaddá

Next

/
Thumbnails
Contents