65094. lajstromszámú szabadalom • Indító és megállítószekezet mótoros torpedókhoz

nan a (e) cső a turbina szájcsövéhez vezet. Az (E) indítószelep, az alább ismertetendő sajátos szerkezettel bír, míg az említett többi részt a szokásos kiképzésben és elrendezésben alkalmazhatjuk. Az (E) indítószelep nyomással működtetett szelep, melyet a (G) szelep vezérel; ezen (G) vezérlő szelepet különböző időkben a következő három mechanizmus egyike vagy másika működteti: (1) az indító mechanizmus, (2) a rendes megállító mechanizmus a gépnek a rendes menet végén való megállítására, (3) a biztonsági megállító mechanizmus a gépnek túlnagy sebesség esetén való megállítására. Az (E) indítószelep szeleptokból, a (d) szelepfészekből és az erre fölfekvő tulajdonképpeni (e) szelepből áll; a szeleptokban az (f) henger van kiképezve, melyben a tulajdonképpeni szeleppel összekötött (g) dugattyu jár, melynek harántmetszete nagyobb területtel bír, mint a (d) szelepfészek. Az (f) hengerben a (g) dugattyu fölött lévő tér a (h) kamrát alkotja, mely az (i) csövön át (G) vezérlő szeleppel közlekedik. A (h) kamra továbbá az (a) csővel közlekedik, mely célra bármely, kis harátmetszetű csatorna szolgálhat, mely a (g) dugattyú fölötti térből a dugattyu alá vezet; ezen csatornát célszerűen magán a dugattyún átmenő (j) csatorna gyanánt képezzük ki. A (G) vezérlő szelep lényegében véve oly szerkezet, mely a (h) kamra és a légkör közötti közlekedés létesítésére, illetve elzárására szolgál. A föltüntetett foganatosítási alaknál ezen szerkezet a (k) szeleptokból, ebben kiképezett szelepfészekből és az utóbbira fölfekvő tulajdonképpeni (1) szelepből vagy kifuvató szelepbői áll; ezen szelep, mely az (m) rúgó hatása alatt szőrűi fészkéhez, az (o) rúddal 'van ellátva, mely a szeleptokon át lefelé nyúl és ott a (p) dugattyúval érintkezik, melynek megemelése az (o) rúdnak emelkedését és ezzel a szelepnek fészkéről való leemelését okozza, amikor is a levegő az (i) csövön és a (q) légkibocsátó furaton át távozhat. Midőn az (1) kifuvató szelep fészkéhez szorul, ezen légkibocsátás «el van zárva, vagyis a (h) kamrából levegő nem távozhatván, az (a) csőből a (j) csatornán át a (h) kamrába szivárgó levegő visszatartatik és a (h) kamrában oly nyomást létesít, mely az (a) csőben uralkodó nyomással egyenlő. Ezen nyomás hatása az, hogy az (E) indítószelep zárva marad, minthogy a (h) kamrában lévő nyomás a (g) dugattyúnak teljes harántmetszetére hat, míg az (a) csőben uralkodó nyomás csupán a (g) és (e) részek közötti fölületkülönbségnek megfelelő, fölfelé irányúló hatást fejt ki; ennélfogva az (e) szelep oly erővel szorul fészkéhez, mely a (h) kamrában uralkodó nyomásnak és a (d) fészek nyílása fölüleletének szorzatával egyenlő (a (b) csőben uralkodó nyomás elhanyagolható.) J3a már most a (G) vezérlőszelep kinyílik, akkor a (h) kamrába ható nyomólevegő az (i) csövön és a (q) nyíláson át gyorsan távozhat ós minthogy ezen részek nagyobb térfogattal bírnak, mint a (j) csatorna, a (h) kamrában uralkodó nyomás gyorsan csökken, mihelyt ezen nyomás annyira csökkent, hogy a (g) dugattyúra lefelé ható nyomás kisebb, mint az annak különbözeti fölületére az (a) csőből fölfelé ható, nem csökkent nyomás (mely fölfelé hatás pillanatszerűen következik be), a dugattyú fölfelé mozog, ezáltal az (E) indítószelepet kinyitja és a tartányból az (a, b) csöveken át légáramot bocsát az (P) redukáló szelephez, amikor is a (c) csövön át a gépbe redukált nyomás jut úgy, hogy a gép megindul. Mialatt ily módon az (E) szelep nyitva marad, azon keresztül állandó légszivárgás megy végbe, mimellett ezen levegő az (i) csövön és a (q) nyíláson át állandóan távozik. Az ekként veszendőbe menő légmenynyiség azonban oly csekély, hogy gyakorlatilag elhanyagolható. Mihelyt a (G) vezérlőszelep elzáródik, az említett légkiáramlás megszűnik és a (j) csatornán át végbemenő szivárgás a (h) kamrában gyorsan oly nyomást idéz elő, mely a (g) dugattyút lenyomja, vagyis az (e) szelepet fészkére visszaszorítja, miáltal a légáram elzáródik és a gép megáll. A (G) vezérlőszelepnek a gép megindítása