65092. lajstromszámú szabadalom • Eljárás sajtolt betoncölöpök előállítására

2 — elegendő arra, hogy a talajvíz a fúrócsőből és a fúrócső lábát határoló talajrétegből kiszoríttassék. Ezáltal a beton betöltésénél a cementtej jobban hatol a lábteret körülzáró talajrétegek ereibe és különösen akkor, ha a betontömeg betöltése egy második a fúrócső fején elrendezett esőtoldaton keresztül eszközöltetik úgy, hogy a betontömeg betöltésénél nyomástehermentesítés nem következik be és ennek megfelelően a talajvíznek a betoncölöp lábába való visszahatolása meggátoltatik. Miután a kibővített lábdarab az említett módon elkészült a cölöpnek folytatólagos fölépítése fokonként olykép eszközölhető, hogy a fúrólyukat mindig csak részben töltjük meg. Az egyes töltések közötti időben a részleges töltéseket mindig magas nyomásnak vetjük alá úgy, hogy az egész magas nyomásveszteség nélkül az aránylag csekély betontömegen keresztülvezettetik és a sajtolásra fölhasználtatik. Ily módon az egyes rétegekben tökéletes nyomásbiztonságot érünk el és pedig függetlenül a betontömeg és fúrócső közötti súrlódástól. Ha a szomszédos földrétegek is együttesen betonirozandók, akkor, midőn a betontömeg részleges töltése megtörtént, hasonló módon, fokozatonként, a fúrócsövet fölemeljük úgy, hogy a magasnyomás alkalmazásakor a betontömeg cementhabarcsa a szomszédos földrétegekbe hatol. Mint már fönt említtetett, a cölöp lábdarabja a terhelés fölvételére főtartó gyanánt tekintetik, míg a cölöp oldalsúrlódása számításba nem is vétetik és csak a biztonság növelését idézi elő. A cölöp maga oszlop, ill. a eölöpláb által fölvett terhelés közvetítő tagja gyanánt szolgál. Ezen magasnyomású eljárással rendkívül erős sajtolást és az oldalt levő földfalaknak visszaszorítását érjük el úgy, hogy némely földfajtákban a cölöpkeresztmetszet a fúrócső keresztmetszetének kétszeresére kiszélesíthető. Emellett megtörténik, hogy a magas nyomás alatt álló habarcs a külső fúrócsővégek mentén utat keres és fönt a szabadba jut úgy, hogy a magas nyomásnak teljes kihasználása meggátoltatik. Ezen hátrány meggátlására a fúrócső fölső részét le kell zárni, mint ez pl. a 2. ábrán látható, ahol az elzárásra egy tömítőszelence használtatik. t Az (a) fúrócső a (p) tömítőanyaggal ellátott (e) szelencén van . keresztülvezetve, míg a szelence egy nagy (f) fenéklemezre van erősítve. A fúrócső ily módon a szelencében akadálytalanul felemelhető, míg a sajtolt habarcsnak a szabadba való kihatolása meg van gátolva. A föntiekből világos, hogy a magasnyomású cölöpök rendkívül nagy előnyökkel bírnak és egyszersmind biztos számítást engednek meg, mivel a kivánt nyomásszükségletet a cölöpkeresztmetszet tekintetbe vételével esak atm.-ban kell átszámítani és ezen értéket munka közben a magasnyomású vezeték manometerjén leolvashatjuk. Hogy a fúrócsőnek a betonmagon való fölemelése közben a cső forgatása folytán a cölöp strukturája nagy sérelmeket ne szenvedjen, a jelen eljárásnál a fúrócső fölemelése közben kifejtett káros ellenállás a betoncölöp folytatólagos sajtolására, illetve tömörítésére hasznosíttatik. E célból a bezárt betontömegre egy híddal ellátott sajtolókölyüt fektetünk, melybe a fúrócső közvetlenül vagy húzó- és szorítóelemek révén kapaszkodik. Ezeknek beállítása révén a fúrócső fölemeltetik és egyidejűleg a sajtolókölyü a betontömeget a fúrócső belsejében összesajtolja. Ezen berendezés egy példaképem foganatosítási alakja a 3. ábrán van föltüutetve, melynél (a) a fúrócsövet és (b) a fúrócső belsejében levő betontömeget jelöli. Miután a fúrócső betonnal meg lett töltve, a (c) kölyüt a betontömegre helyezzük. A (d) hiddal (cl) húzóelemek vannak összekötve. Ha a (c) kölyü csavarorsóját forgatjuk, akkor az (a) fúrócső a betontömeg egyidejű tömítése mellett fölemeltetik. A csavarorsó helyett esetleg a (cl) húzóelemek ugyanazon cél elérése céljából beállíthatók. A 4. ábra szerint az (a) fúrócső fölemelése magas feszültségű nyomólevegő révén