65048. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés olajfinomítására, valamint hevítés és más efféle célokra szolgáló égési gázok előállítására

— 12 — tékeny részétől megszabadultak. A (29) kígyócső a (30) oszlopba vezet, amelyben szintén kicsapódnak tisztátlanságok. A víz­gőzfejlesztő berendezés (19) injektor fúvó­kája a (30) oszlopba torkol úgy, hogy itt a fölemelkedő olajgőzök a vízgőzsugárral ta­lálkoznak, amelynek szifonszerű hatása a víz- és olajgőzöket összekeveri és együtte­sen az első keverékszállító vagy túlhevítő kígyócsőbe löveli. Ez a kigyócső (31) szám­mal van jelölve (15. ábra) s a (21, 23, 25, 27, 29) kígyócsövek fölött és a (14) kígyó­cső alatt hátrafelé és előre halad. Vissza­térő szára csekély távolságra lefelé esik és a (32) oszlopba lép valamivel alacsonyabb ponton, mint amilyenen a (30) oszlopot el­hagyta. Az oszlop belsejében a (31) cső le­felé irányított (33) végdarabbal vagy elté­rítővel van ellátva, mely a 8. ábrán, vala­mint az olajcsövekkel kapcsolatban föltün­tetett kivitelhez hasonló. A (33) csővégen át lefelé irányuló gőzkeverék kiterjeszkedé­sének és ezzel az oszlopban való lehűlésé­nek hatása ugyanaz, mint az olajcsövekbei kapcsolatban le volt írva, vagyis a nehezebb alkatrészek folytatólagosan kicsapódnak, a könnyebb gőzök pedig az oszlop fölső ré­szébe emelkednek. Megjegyzendő, hogy a kicsapódást megkönnyíti az a körülmény, hogy a gőzök most olaj- és vízgőz keveré­kéből állnak s ez utóbbi a kicsapódást elő­segíti. A (32) oszlop fölső részébe emelkedő gőzkeverék egy második (34) kígyócsőbe jut (16) ábra), melynek alakja lényegileg meg­egyezik a (31) kigyócső alakjával és amely­nek visszatérő ága a (35) oszlopba lép, ahol hasonló folyamat megy végbe. Ez minden következő kígyócsőben, valamint a (36, 37) és (38) oszlopokban is ismétlődik úgy, hogy bővebb leírásuk fölösleges (15. és 16. ábra). A (3, 34, 39, 40) és (41) kígyócsövek foko­zatosan csökkenő magasságokban vannak a lángzóban elrendezve (lásd 17. ábra) úgy, hogy a keverék, midőn tovább halad, foko­zatosan fölhevül és a szénhidrogének vegyi­leg határozott gázokká alakulnak, a túlhe­vített gőz pedig disazociál. A (38) oszlop­ban kapott gáz tiszta és állandó szénhidro­géngázból áll, amely igen intenzív hőkifej­tésre képes. Ámbár bizonytalan, hogy a víz­gőz a hőegységek összegéhez hozzájárul-e vagy nem, de mindenesetre azt az igen fon­tos célt szolgálja, hogy azokat a hőegysé­geket, amelyek máskülönben nem érvénye­sülnének, megtartja, amennyiben a vízgőz a készülékből elegendő hőt fölvesz, hogy gáznemű alkatrészeire bomoljék, amely gázok aztán a láng égési övében ismét vízgőzzé egyesülnek. Ezen vegyi egyesülés azonban hőfejlesztéssel jár, amelynek nagysága majd­nem egyenlő a bomlásnál föllépő hőfogyasz­tással. A vízgőz továbbá meleghordozó gya­nánt is szolgál, amennyiben elveszi a mele­get a készüléknek azon részeitől, amelyekre az ártalmas volna. Ily módon a vízgőz hűtő­hatása a készüléket az átégéstől megóvja. Másik fontos célja a vízgőznek az, hogy a szénhidrogéngőzök számára mechanikai hor­dozó gyanánt szolgáljon és a szívóhatása folytán ezen gőzöknek a készüléken való átáramlását nagy mértékben gyorsítsa. To­vábbi fontos célja az, hogy a szénhidrogén­gőzöket tisztítsa és a készüléket tisztán s elszenesedett termékektől mentesen tartsa. A gáz a (38) oszlopból a (43) csőbe ve­zettetik (18. ábra), mely célszerűen elég bő arra, hogy gáztartány gyanánt szolgáljon. Ezen cső a különböző (44, 45) és (46) lángzó­csövekkel van összekötve. A (43) cső elő­nyösen U-alakú és a (38) oszloptól a (30) oszlophoz halad, hogy kellően meg legyen támasztva. A (43) cső r itn lép be a (30) oszlopba, hanem csak ír hanikai összeköt­tetésben áll azzal, mimellett a (ÍT helyen el van rekesztve úgy, hogy a gázok nem juthatnak túl a (44) lángzócsövön. A lángzó­csövek több (48) fúvókával bírnak, melyek­ből a 18. ábrán minden lángzócsőnél bárom van föltüntetve. A fúvókák előnyösen egy­máshoz képest el vannak tolva, amely el­rendezés célja alább fog leiratai. A 19. ábra azon szelep előnyös kiviteli alakját mutatja, amely a gáznak a lángzó fúvókáin való átáramlását szabályozza. Ez a szelep célszerűen az úgynevezett súly­szelepek típusához tartozik, vagyis a fúvó­kára illő és annak elzárására szolgáló elem elég súlyos arra, hogy a fúvókára billentett

Next

/
Thumbnails
Contents