65048. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés olajfinomítására, valamint hevítés és más efféle célokra szolgáló égési gázok előállítására

fokú vízgőzt fecskendezünk s a vízgőz és olajgőz keverékét tovább hevítjük és több fokozatban expandálni engedjük, míg a vízgőznek és olajgőznek tiszta keverékét nem kapjuk. Ezen műveletek alatt a hőfokokat rendszerint ugy szabályozzuk, hogy nem állandó szénhidrogéngáz képződik, azonban a találmány szerint a hőfok anynyira is fokozható, hogy egy meghatározott szénhidrogéngáz keletkezzék, ha a végcél ilyen gáz előállítása. Ez esetben nagy világító képességű szénhidrogéngáz kapható, amely szénoxidtól többnyire teljesen mentes. Azonban ha nem állandó gázokat, hanem általában más szónhidrogéntermékeket akarunk előállítani, akkor a hőfokot úgy szabályozzuk, hogy az állandósulási pont el ne éressék és a vízgőz s olajgőz keverékét desztilláló készülékek sorozatán vezetjük át. E készülékeknek azonban célszerűen nem a szokásos szerkezetük és működési módjuk van, hanem mindegyik készülék úgy van szerkesztve, hogy meleg és hideg övvel bir, amely övek hőmérséklete gőz- és vízköpenyek segélyével tartható fönn. A generátorból jövő víz- és olajgőzkeverék az első desztilláló készülékbe lép és mialatt azon áthalad, a készülék hideg övének megfelelő kondenzálási ponttal biró termék kondenzálódik, míg azok a termékek, amelyek a hideg öv hőmérsékénél még gázneműek, a második desztilláló készülékbe lépnek át, amelyben mindkét öv hőmérséklete az előállítandó terméktől függő mértékben valamivel alacsonyabb. Hasonló művelet megy végbe a második, harmadik, negyedik és következő desztilláló készülékekben is. Mindegyik készülékben meghatározott termék képződik, amely a készülékben fönntartott hőmérsékhez tartozik és annak megfelel. A hőmérsékek megfelelő arányosításával oly szénhidrogéntermékek állíthatók elő, amilyeneket eddig még nem kaptak. Egy további figyelemreméltó jellemzője a találmánynak abban áll, hogy — és a kísérletek jogosulttá teszik ezt a föltevést, — mely szerint egyes nagyobb fajsúlyú termékek molekulái szétesnek és kisebb faj-1 súlyú termékek képződnek belőlük, így pl. a kerozin széteső molekulái pl. gazolinné egyesülhetnek. Föl kell továbbá tételeznünk, hogy a vegyületbe lépő hidrogén nem a vízgőz hidrogénjéből származik, mivel a gőz alkatrészei a legnagyobb valószínűség szerint nem lépnek be a képződő vegyületekbe. Valószínű tehát, hogy a vegyületbe lépő hidrogén az olajból magából származik és az olajból való elvonása kisebb fajsúlyú vegyületekből álló értékesebb termék képződését eredményezi. A vízgőz szerepe valószínűleg csak az hogy az olajgőzök hordozója gyanánt szolgál és hűtőhatást fejt ki az alkalmazott berendezésre úgy, hogy az olajgőzök elszenesedését megakadályozza és a keverék sebességét fokozza, mialatt az a berendezésen áthalad. A találmány továbbá magában foglalja a fönti eljárás foganatosítására szolgáló berendezést és bizonyos más újításokat is, amelyeket az alábbiakban részletesen ismertetek. A találmány szerinti berendezésnek egy célszerű kiviteli alakját a mellékelt rajzok tüntetik föl, melyeken az 1. és la. ábra a teljes berendezés vázlatos képe, a 2. ábra az elgőzösítő elölnézete és némely részeinek metszete a homloklap eltávolítása után, a 3. ábra metszet a 2. és 5. ábrák 3—3 vonala szerint, a 4. ábra vízszintes metszet a 2. ábra 4—4 vonala szerint, az 5. ábra hasonló metszet a 2. ábra 5—5 vonala szerint, a 6. ábra függélyes metszet a 2. ábra 6—6 vonala szerint, jobb felé nézve, a 7. ábra metszet a 2. ábra 7—7 vonala szerint, a 8. ábra egy eltérítő fúvóka részletrajza, a 9. ábra az önműködő maradékkiürítő szelepek egyikének függélyes középmetszete, a 10. ábra az egyik desztilláló készülék