65046. lajstromszámú szabadalom • Javítások vetítőlámpákon

, Megjelent 1914. évi augusztus hó 14-én. MAGY. SZABADALMI KIB. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 65046. szám. IX/f. OSZTÁLY. Javítások vetítőlámpákon. WEINER EMIL GÉPÉSZMÉRNÖK, MŰEGYETEMI TANÁRSEGÉD BUDAPESTEN. Pótszabadalom a 64580. sz. törzsszabadalomhoz. Bejelentésének napja 1912 december hó 28-ifea. Jelen találmányom a törzszabadalomban leírt vetítőlámpák tökéletesítésére, vagyis olyan vetítőlámpák tökéletesítésére vonatkozik, amelyek nyilt, homorú, de elliptikus fajtájú, vagyis összehajló fénynyalábot szolgáltató vetítőtükörből állanak, amely tükrökön áttörés van és ezen az áttörésen keresztüljár a vetítőlámpa fényforrását szolgáltató villamos ívlámpa lámpaszene. Azokat az előnyöket, amelyeket a törzsszabadalom leírásában részleteztem, megtoldja jelen találmányom avval, hogy elhárítja az ilyen lámpák egyetlen hátrányát. Az ilyen lámpáknál ugyanis bizonyos esetekben megtörténhetik, hogy a tükör előtt lévő lámpaszénnek, illetve az utóbbi foglalatjának, mint tárgynak képe, vagy mint árnykép, megjelenik a vetített képen, ami zavarólag hat. Ezt a hátrányt már most jelen találmányom szerint úgy kerüljük el, hogy a tükör előtti lámpaszén körül valahol egy segédfényforrást alkalmazunk, mely a tükör előtti lámpaszén, illetve lámpaszénfoglalat árnyképét eltünteti. A segédfényt pl. egy kis izzólámpa szolgáltathatja, mely rá van erősítve a foglalatra, de éppúgy elláthatjuk egy második vetítőtükörből is a segé'dfényszükségletet. Jelen találmányom még további megoldást is nyújt az említett hátrány kiküszöbölésére. Ez a javítás lényegében abban áll,, hogy az említett fajtájú vetítőtükröt mozgatókészülékkel látjuk el, melynek segélyével a tükör az előtte lévő lámpaszénhez képest tetszésszerinti irányban elmozgatható. Emellett a fényív helye változatlanul megmaradhat az eredetileg beállított helyen. Ugyanezt a hatást akkor is elérjük, ha az említett fajtájú vetitőtükröt meghagyjuk eredeti állásában és hozzá képest a tükör előtti lámpaszenet mozgatjuk el tetszés szerinti irányban egy mozgatókészülékkel. Mindenkor a helyi viszonyok fogják eldönteni, hogy a két azonos kölcsönhatású elmozgatórendszer közül melyiket válasszuk, illetve hogy mit és hogyan tegyünk elmozgathatóvá. Az imént leírt elmozgatással nem csupán azt érjük el, hogy a zavaró szerkezeti képek kiesnek a vetítés teréből, hanem egyúttal magát a vetítést is beállíthatjuk a vetítőfölülethez képest. Az ilyen beigazítással helyrehozhatjuk úgy a filmfölvételnek, mint a vetítőberendezés fölállításának esetleges hibáit, anélkül hogy a tárgyat helyzetében változtatnunk kellene, azonkívülirányíthatjuk a vetített összehajló fénynya-