65040. lajstromszámú szabadalom • Számolókészülék pénzbeszedőkhöz

megállító és vezérlőázerkezet vau megerősítve, amely polarizált elektromágnesből (20, 21) csévékből, valamint a (23) és. (24) csavarok között elforgathatóan ágyazott (22) horgonyból áll. A (22) horgony a rögzített (25) megállító pecket, az elmozgatható megállító és áramkörzáró (26) pecket, valamint a (27) kontaktusbütyköt hordja. A (12) pénzfölvevőcsatornába helyezett és eleresztett pénzdarab lefelé halad a zeg-zugos (7) csatornán, amis: az a (25) és (26) megállító peckekig nem jut. Itt a pénzdarab a 2. ábrában föltüntetett helyzetet foglalja el, mikor is mindaddig működteti az elmozgatható (26) megállítópecket, amíg az a (27) kontaktusbütyökkel érintkezésbe nem jön, miáltal a jelző áramkör záródik. A pénzdarab ezen helyzetből vagy a (8) csatornán át a (9) pénztartályba terelhető vagy a (10) csatornán át a visszatérítőcsészébe vezethető, ami a (20) és (21) csévéken áthaladó áram irányától függ. Az eddig ismertetett szerkezet ismeretes és nem képezi a találmány tárgyát. Az (5) alaplemezen a (30) keret van rögzítve, amely a számlálómű hordására szolgál. A (31, 32, 33, 34) számkerekek lazán ülnek a (35) tengelyen, amelynek csapágyai a (30) kereten vannak elrendezve. A (36) zárófogaskerék a (34) számkerékre van szerelve és hasonlóképpen forgathatóan ül a (35) tengelyen. Ismeretes és a rajzon föl nem tüntetett közegek vannak elrendezve a forgó mozgásnak a (34) kerékről a (33, 32) és (31) kerékre való fokozatos átvitelére, úgy, hogy a számlálás az egyeseknél, tizeseknél, százasoknál és ezreseknél biztosítva van. A (30) keretben a (40) elektromágnes van elrendezve, amely a pénzbeszedő mágnesrendszerének (20) és (21) csévéivel sorozatosan kapcsolt villamos áramkörben fekszik. A (40) elektromágnes mozgatható (41) horgonnyal van ellátva, amely 42-néi forgathatóan van ágyazva és amelyet a (40) elektromágnes mindannyiszor vonz, ahányszor abba gerjesztő áram jut. A (43) tekercsrúgó, melynek egyik vége á (41) horgonnyal van összekötve, míg másik vége a (30) keret által hordott (44) peckeli van rögzítve, a (40) elektromágnes vonzása ellen hat a (41) horgonyra. A (43) rúgó által kifejtett erő azonban nem elégséges a (40) elektromágnes vonzásának legyőzésére, azonban elég nagy, hogy az elektromágnes mágnességének megszűnése után a horgonyt szabványos helyzetébe visszahozza. A (41) horgony a (45) működtető kilincset hordja, amely a (46) csavar révén forgathatóan van a (41) horgonyon megerősítve és amely a (36) zárófogaskerék fogaival kapcsolódik, miután a (41) horgony visszamozgott. A (47) rugalmas közeg, amelynek egyik vége a (48) csavar vagy szögecs segélyével a (41) horgonyon van rögzítve és amelynek szabad vége a (45) kilincs hátrafelé nyúló (49) toldatán nyugszik, a kilincset biztosan fölfelé forgatja, úgy, hogy az a (36) zárófogaskerék fogaival kapcsolódik. A keretben (51)-nél forgathatóan ágyazott (50) megakasztó kilincs akképpen van elrendezve, hogy a (36) zárófogaskerék fogaival. kapcsolódik és ily módon megakadályozza, hogy a (45) kilincs, amikor a zárófogaskerék fogain csúszik, a számlólóművet visszafelé forgassa. A (41) horgony a (45) kilincs folytatása gyanánt a hátrafelé nyúló (55) emeltyűt hordja, melyet a (46) csavar forgathatóan rög2Ít. Az (55) emeltyű (56) bevágással van ellátva. Ezen bevágás mellső végénél a kiszökellő (57) toldat van kiképezve, míg a bevágás hátsó végének megközelítőleg derékszögű (58) válla van. Az (55) emeltyű a a (60) hasítékon megy át, amely a lefelé nyúló (61) megállító vagy reteszelőközegben van kiképezve. A (63) nyúlvánnyal ellátott (62) rúgó a kereten, illetve (64)-nél (61) közegen van rögzítve, és akképpen van megfeszítve, hogy alsó, vagyis szabad vége távol fekszik a (61) reteszelőközegtől. Szabványos helyzetben (4. ábra) a (62) rúgó (63) nyúlványának fölső éle kissé magasabban fekszik, mint a (61) reteszelőközegben kiképezett (60) hasíték alsó éle. Ha a (40) elektromágnes gerjesztve van, akkor a (41) horgony a (43) rúgó viaszahúzó ereje ellen jobbra mozog. Az (55) emeltyű bátramozgásánál az (57) toldat a (62) rúgó (63) nyúl-