65024. lajstromszámú szabadalom • Készülék folyadékok sterilizálására

2 -lámpa ezen szerkezete lehetővé teszi to­vábbá, hogy egy- és ugyanazon (1) csőbe két külön lámpa helyezhető el és pedig a cső mindegyik végén egy, mint azt a rajz 2. ábrája mutatja. Az (1) cső minden oldalról a (8) tar­tánnyal van körülvéve, melynek belsejé­ben a víz egy csatornarendszer mentén kering. A tartány burkolata (9) üvegabla­kokkal lehet ellátva, melyek között (10) kvarcablakok vannak elrendezve, melyek lámpa vagy lámpák által a vízen át kibo­csátott sugarak mérését engedik meg. A keringési csatornákat képező falak két csoportra vannak osztva. Az egyik csoport, a (11) falak egy alkalmas (12) tartó által tartatnak és az (1) csővel érint­keznek; ezen falak a folyadékot az (1) csőtől elvezetik. A legalsó (13) fal na­gyobb kiterjedésű és nemcsak a (8) tar­tányon, hanem a (14) kapcsolótoldaton is átmegy, mely toldat a tartányt a (15) alap­zattal köti össze; a (13) fal ezen alapzaton is áthatol. A másik falrendszert a (8) tartány kö­penye tartja. Az ezen csoportba tartozó falak mindegyike kettős és egy a köpe­nyen megerősített (16) falból és egy moz­gatható (17) falból áll, mely utóbbit a (18) rúd tartja. A (18) rúd egy (19) tömítősze­lencén halad át és vele a (17) fal a készü­lék belsejébe többé vagy kevésbbé betol­ható, oly módon, hogy a vizet átbocsátó csatorna keresztmetszete tetszés szerint változtatható. Mint említettük, a (8) tartány a (14) kapcsolótoldat által a (15) alapzathoz van kötve, mely a vizet bevezető és kibocsátó csappanókat tartja. A (13) fal az alapzatot két részre osztja, melyek csak a (8) tar­tánnyal közlekednek oly módon, hogy a bevezetőcsappanótól a víz nem közvetle­nül, hanem, csak a sterilizátoron való ál­haladás után kerülhet a kibocsátócsap­panóhoz. A (20) bevezetőcsappanó a (21) uiíi­ködtetőemeltyű végén van elhelyezve, mely emeltyű a (22) tengely körül lenget­hető és másik végén a (23) lágyvashor­gonnyal van ellátva. A (21) emeltyű a (24) csapot tartja, mely egy szorítócsavar segélyével az ívalakú (25) kulissza tetszés­szerinti pontján rögzíthető. Ezen elrende­zés, következtében a (20) csappanó hely­zete a legkisebb és legnagyobb nyitás kö­zötti helyzetek mindegyikében rögzíthető. Az 1. ábrán a (21) emeltyű két szélső helyzetében van föltüntetve. A teljes, részben pontozott vonalakkal jelölt hely­zet a csappanó zárt állapotának, míg az eredményvonalakkal rajzolt 211 helyzet a csappanó legnagyobb nyitásának felel meg. Az emeltyű azáltal tartatik önműkö­dően a legnagyobb nyitásnak megfelelő helyzetben, hogj (23) armatúrájára a (26) elektromágnes vonzást fejt ki. A (20) csappanóval egy (27) segédnyitóelem van összekötve, mely a csappanó könnyű mű­ködtetését teszi lehetővé, ha a víz nagy nyomásai bir. A víz a valóságban először a megfelelően nyitott (27) segédnyitóele­men át jut a készülékbe, miáltal a (20) csappanó két oldalán ugyanazon nyomás jön létre úgy, hogy ezután a (20) csap­panó könnyen nyitható. A (28) kibocsátócsappanó hasonló mó­don van kiképezve. A (28) csappanó a (29) emeltyű végén van elhelyezve, mely a (30) tengely körül lengethető és mely­nek helyzete egy alkalmas rögzítés segé­lyével egy kulissza által rögzíthető, mely a (30) tengelyhez központosán van elhe­lyezve. A (29) .emeltyű másik vége a (31) orral van ellátva, mely a csappanok nyi­tott helyzetében a (21) emeltyűn elrende­zett (32) csapba kapaszkodik. A talapzat fenekének belső oldalán a (33) kiürítőszelep van elhelyezve, mely­nek orsója a (34) emeltyűhöz van erő­sítve, melyet a (35) lánc a (29) emeltyű alkalmas pontjával köt össze. Mint említettük, a találmány a lámpa működtetésére szolgáló eszközökre is ki­terjed. Ezen eszközöket a következő be­rendezés képezi: A készülék oldalán egy (36) tok (2. ábra) van elhelyezve, melynek belsejében

Next

/
Thumbnails
Contents