64999. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nem kerek, főleg ékalakú keresztmetszettel bíró kötelek előállítására

Megjelent 1914. évi augusztus hó 12-én. MAGY. SZABADALMI KiR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 64999. szám. XIV/d. OSZTÁLY. Eljárás nem kerek, főleg ékalakú.keresztmetszettel biró kötelek előállítására. DEICHSEL ADOLF GYÁROS ZABRZEBEN. A bejelentés napja 1913 október hó 25-ike. Elsőbbsége 1913 április hó 19-ike. Az eddigi gyakorlat szerint a zsinórok és kötelek külön gépeken állíttattak elő. Ismeretes azonban a zsinóroknak és köteleknek kombinált gépen yaló előállítása is. Emellett azonban mindig az a pontatlanság lépett föl, hogy a fonalaknak vagy drótoknak egyesítési helyei, valamint a zsinóroknak és az ágaknak stb. kötéllé való egyesítési helyei is különböző, egymástól távol fekvő helyeken fekszenek. Ebből az a hátrány származott, hogy úgy a fonalaknak vagy köteleknek zsinórokká való egyesítése, mint a zsinóroknak ágakká és így tovább való egyesítése is nem egyidejűleg, hanem különböző, egymástól távol fekvő helyeken történt. A normális kerek kötelek előállítására ezen eddigi eljárás megfelelt. Azonban szögletes, főleg két egymással hegyes szöget képező lapokkal röviden ékalakú keresztmetszettel biró kötelek előállításánál különösen az szükséges, hogy a drótvetés, zsinórvetés és kötélvetés stb. között mindig meghatározott viszony álljon fönn és hogy ez a viszony matematikai pontossággal tartassék be, mert máskülönben a kívánt szögletes keresztmetszet nem éretik el és elcsavarodások lépnek föl. Az eddigelé ismeretessé lett eljárásoknál azáltal képződhetnek ezek az elcsavarodások, hogy az előállított kötélnek föltekercselésénél pillanatnyi sebességkülönbség áll elő. Ez a sebességkülönbség az egyes 'vetések meghoszszabbodását • vágy .megrövidülését okozza különböző helyeken. Ha., már most'ezen, különböző sebességekkel egyesített helyek". a középpontban összetalálkoznak, akkor" a megváltozott vetéshosszak nem .illenek, a mindenkor következő kőtélverési -folyamat vastagabb termékének-Vetéseihez,• miért is a kívánt ékalakú keresztmetszet nem éretik el. Hasonló módon léphet föl további pontatlanság az egyes vetésviszonyokban, — eltekintve az anyag egyenetlenségétől, ha az anyag az egyes egyesítési helyek között nyujtatik. Az anyag nyújtása egyértelmű lenne a kész kötél föltekercselésének sebességváltozásával és ebből is a kívánt vetésviszonyokban való pontatlanságnak kellene származnia. Minthogy már most ily egyenlőtlen nyúlások mindig jelen lesznek, ebből következik, hogy a termék keresztmetszete az egyik kötélponttól a másikig, illetve az egyik kötélveréstől a következő kötélverésig mindig nagyobbodik és így a termék nyúlása csökken.