64993. lajstromszámú szabadalom • Lefelé égő izzófénylámpa folyékony égőanyagok számára
Megjelent 1914. évi augusztus »hó 12-én. MAGY. KIIl SZABADALMI jBg' HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 64993. szám II/d. OSZTÁLY. Lefelé égő izzófénylámpa folyékony égőanyagok számára. FBIEDMANN MIKLÓS VÁLLALKOZÓ BUDAPESTEN. A bejelentés napja 1913 májas hó 13-ika. A jelen találmány táVgya lefelé égö izzófénylámpa folyékony égőanyagok számára, mely az eddig ismeretes lámpákkal szemben az égőanyagnak tökéletesebb elgázosítását biztosítja, ezenkívül a keveröcső alakjának és elhelyezésének célszerű megválasztása által az elgőzösitett égöanlyagnak abban való meggyulását lehetetlenné teszi. Az eddig ismeretes ilyfajta lámpáknál tudvalevőleg a gázosító az izzóharisnya fölött van elhelyezve. Tekintettel már most arra a tapasztalati tényre, hogy az izzóharisnya melege nem száll közvetlenül a kürtőbe, hanem a lámpabura légmentes! elzárása következtében előbb a bura aljára húzódik és csak onnan áramlik fölfelé, az égési gázok — főként alacsonyabb külső hőmérséklet mellett — már azon az úton, melyen a fúvókáig kerülnek, lehűlnek. Ezen melegveszteségek okozzák, hogy az eddig isméi t gázosítóelrendezés mellett az elgázotalás jiem tökéletes, miért is az elgázosítóbó) a gőzöket szállócsövekben, lehetőleg hosszú úton, a fölszálló égéstermékek körzetében kellett vezetni, hogy az egéáz égöanyagmennyiség megbízható módon gőzzé alakíttassák át. Ezen szállócsövekben azonban a nedves gőzök gyakori hirtelen irányváltozásokat szenvednek és ezeknél a csőgörbületeknél a lámpa üzemére káros lecsapódások jönnek létre, melyek idővel elsalakosodnak és a cső keresztmetszetét szűkítik. Mindezen hátrányokat a jelen találmány értelmében azáltal küszöböljük ki, hogy az elgázosítót a láng mellett oly módon rendezzük el, hogy azt az izzólámpa hője közvetlenül érje. E célból az elgázosítót félkör- vagy gyűrűalakban vezetjük az izzótest körül. A találmány jellegzetessége a keverőcső, mely a láng visszacsapásának elkerülése céljából egy részével a körtőn kívül áll, Aiely ennélfogva hűtésnek van kitéve, míg a keverőcső másik, a lángzófejjel kapcsolatos része a kürtőben) van elrendezve. A kürtőn kívül álló keverőcsőrészen levegőt szívó nyílások vagy egy fúvóka van kiképezve, miáltal az elgőzösitett égőanyag kétszer keverődik levegővel, először az elgázosító fúvókájából való kilépése és a keverőcsőbe való belépésénél, másodszor a keverőcső szívónyílásai előtt vagy a szívó fuvókáján való áthaladásánál. Hogy a lángzófej vörösizzásig ne melegedjék, ami tudvalevőleg a lángnak a keverőcsőbe való visszacsapását idézi elő,
