64981. lajstromszámú szabadalom • Eljárás mechanikai kemence ércek pörkölésére

rnas dobkemence a csatolt rajzon lát­ható, az 1. ábra a kemence függélyes hosszmet­szetét, a 2. ábra pedig egy erre merőleges met­szetet tüntet föl. Amint ezen rajzokból kitűnik, a ke­mence egy félköralakú (1) vályúval bir, amely a szerint, hogy milyen célra alkal­mazzuk, öntöttvasból vagy tűzálló cserép­lapokból állíttatik elő. Ezen vályú körül van falazva és ilykép hőkisúgárzás ellen védve. A vályúban egy vízszintes helyzetű (2) tengelyen elrendezett és egymással szemben dolgozó (3, 4) keverőszárnyíik tartatnak körforgásban, amelyek egy-egy jobb-, illetve balmenetű félspirális alakjá­val birnak és az (5) tarok segélyével van­nak a (2) tengelyre erősítve. A kemencének akár közvetlen, akár pe­dig közvetett fűtésére rostély-, szénpor­vagy gázfűtést alkalmazhatunk. A föltűn- i tetett kiviteli alaknál, pl. szénporfűtés van föltételzve. Közvetett fűtést alkalmazunk, ha úgy a fűtőgázokat, mint a pörkölési gázokat el­különítve akarjuk elvezetni. A tüzeléshez a szénport levegővel keverve a (7) száj­csöveken (keresztül a fölhevített (3) csa­tornákba fúvatjuk be, amelyben az meg­gyullad. A tüzelési gázok két függélyes (9) csatornán keresztül a (10) térbe jutnak az (1) kemencevályú alá, miáltal az ebben lévő érc fölhevíttetik. A fűtőgázok a (10) térből a (11) kéménybe távoznak. Az ércet egy (12) szállítócsiga viszi be a vályúba, amelyben az a (3, 4) keverő­szárnyak által, ezeknek ellentétes menetű kiképzése folytán, fölváltva a (14) és (15) homlokfalak felé tereltetik. Ilykép az érc állandóan kevertetik és fölkavartatik, mi­alatt egyenletesen fölhevíttetik a reakciós hőmérsékletig. Miután ez a hőmérséklet eléretett, a (14, 15) oldalfalakban, a fenék­hez közel, az érc mozgási irányára merő­legesen elrendezett (16) szájcsöveken át az elérni kívánt cél szerint levegőt vagy redukáló gázt vezetünk be a kemencébe, illetve az állandóan mozgásban lévő érc­tömeg belsejébe. A reakciósközegnek az állandóan mozgásban tartott forró érc­tömeggel való ilymódon bekövetkező benső keveredése folytán a pörkölési fo­lyamat igen élénk lesz és a fűtésnek vagy levegő-, illetve gázbevezetésnek szabályo­zása által mindig pontosan betartható. Az érctömegből kilépő pörkölési gázok a (17) gázvezetéken keresztül vezettetnek el, miután a (13) kamrában expandáltak és ennélfogva a tovaragadott szállópor az (1) vályú fölötti (19) födémen lerakodott. Ha a pörkölési folyamat a fütőgázok és pörkölési gázok összekeverését megen­gedi, akkor az előbbiek részben a vályú alatt és részben a vályú fölött vezettetnek el, amit egyszerűen a (20) átfödő falrészek elhagyásával érhetünk el. Hogy a (19) födémen lecsapódott szálló port időnként visszavihessük az (1) vá­lyúba, a (13) kamra falaiban elzárható (21) nyílások vannak elrendezve, amelye­ken át alkalmas kaparok segélyével a szálló port lekotorhatjuk. A pörkölés befejezése után a kemence két homlokfalában elrendezett (22) ajtó­kat fölnyitjuk, mire a pörkölt érc a (3, 4) keverőszárnyak által önműködően kiszo­ríttatik a kemencéből. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás érceknek oxydáló vagy redu­káló pörkölésére, azáltal jellemezve, hogy a gázalakú reakcióközeget a tü­zelési gázok által közvetlenül vagy köz­vetve fölhevített érctömegnek folytonos mozgatása közben ennek belsejébe be­fúvatjuk. 2. Mechanikai pörkölőkemence az 1. igén}' szerinti eljárás foganatosítására, jellemezve egy a pörkölendő érc fölvé­telére szolgáló vályúalakú tartó, vala­mint két vagy több ezen vályúban egymással szemben dolgozó csavarme­netes keverőszárny által, amelyek az

Next

/
Thumbnails
Contents