64962. lajstromszámú szabadalom • Fúrókerep

gerpalást belsején elrendezett kis (14) fogazással vagy recézéssel van ellátva. A (12) agy az (5) tokrészen belül fekvő kerületi részén hasonló, kis (15) fogakkal, illetve recézéssel van ellátva. Mint a rajzból látható, ha a (10) emelőt az 1. ábrán látható helyzetből az 1. ábra (A) nyila irányában mozgatjuk, az emelő (11) toldata a (6) tokrészen bélül ehez képest elmozog, míg a (11) toldat (16) oldallapja a (6) tokrész szérűben fekvő belső falához nem támaszkodik, amint ez a 2. ábrából látható. Ha a (10) emelőt az (A) nyíl irányában tovább mozgatjuk, az emelő (11) toldata útján magával viszi a (4) tokot; a fúrószerszám eközben áll, mert a (14) és (15) fogazások a (10) emelőnek a tokhoz képest való kis elmozgása folytán kapcsolaton kívül jutottak; a tok ezen üres járása teljesen zajtalanul megy végbe és az ismert golyós vagy hengeres berendezésekkel ellentétben a nyomást átvivő részek nem csúsznak egymáson úgy, hogy a (10) emelő üres járási lökete nem idézheti elő ezen részek idő előtt való elhasználását; ezen okból az üres járási löket kisebb erőkifejtést is igényel. Ha a (10) emelőt a 2. ábra (B) nyila irányában visszamozgatjuk, a {10) emelő a (6) tokrészen belül ismét kis relatív elmozgást végez, miáltal a (14) és (15) fogak egymással kapcsolatba jutnak. A mozgás átvitele igen biztosan, csúszás nélkül történik, mert egymással mindig nagyobb számú fog jut ugyanazon pillanatban érintkezésbe. Minthogy a (9) csap a (14) fogazáshoz igen közel rendezhető el, a (10) emelő igen nagy áttétellel dolgozik. A nagy áttétel közbeiktatását elősegíti azon körülmény is, hogy a (9) forgáscsap és a (14) fogak nyomásközéppontja a (10) kéziemelő tengelyének két különböző oldalán vannak elrendezve. Ilyen nagy áttétel közbeiktatását sem az ismert kilincsműveknél, sem golyós vagy görgős kerepeknél szerkezeti okokból nem lehet alkalmazni. A 3. ábra oly berendezést tüntet föl, mellyel jobb- és balfelé lehet dolgozni. A (17) tok (18) toldatában ezen célból a (19) és (20) állító csavarok vannak becsavarolva, a (21) kéziemelő és (23) fogazása pedig szimmetrikusan vannak kiképezve. Ha már most a (19) csavart kissé becsavaroljuk úgy, hogy a csavar vége a (18) tokrészbe benyúlik, a (23) fogazás baloldali része jut érvényre és a (21) kéziemelő a (22) magot akkor forgatja, ha a kéziemelőt a (C) nyíl irányában forgatjuk; a kerep ekkor jobbrajáró. Ha ellenben a (20) csavart csavaroljuk befelé, a (19) csavart pedig kifelé, a (23) fogazás jobboldali része jut érvényre és a (21) emelő akkor mozgatja a (23) magot, ha az emelőt a (D) nyíl irányában mozgatjuk. A (14), illetve (23) fogazást nem kell okvetlenül külön, a kéziemelőbe beilleszthető nyomódarabokon kiképezni, amenynyiben a kéziemelőnek a tokba benyúló toldatán magán is lehet a fogazást kiképezni ; a kemény acélból való külön nyomódarabok alkalmazása azonban célszerűbb. Az új kerep nemcsak fúrásra alkalmazható, hanem minden más munkára is, melyet ilyenféle berendezésekkel végezni szoktak, mint pl. forrcsövek behengerelése, csavaranyák megfeszítése stb. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Fúrókerep, azáltal jellemezve, hogy a szerszámot és ellencsapot hordó agyat befogadó tokban forgathatóan ágyazott kéziemelő az aggyal szemben fekvő részén elrendezett, hengerpalást belsejében fekvő kis fogakkal van szilárdan összekötve, mely fogak a kéziemelő egyik irányban való kilendítése alkalmával az agy kerületén alkalmazott megfelelő számú hasonló foggal egyidejűleg jutnak érintkezésbe, míg az emelőnek a másik irányban való kilendítése alkalmával az agytól eltávolodnak. 2. Az 1. igényben védett fúrókerep foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a (10) kéziemelő (11) toldatának