64941. lajstromszámú szabadalom • Villamos vasúti sorompó

(69) sartin áthaladt — ami a (93) kapcsolórúd elbocsátása előtt következik be — a (69) saru a (85) rúgó hatása alatt visszatér rendes helyzetébe. Midőn az utolsó kocsi érkezik a keresztezéshez, az ezen kocsiról lenyúló (66) kar a sorompónyitó berendezés (61) eleméhez (2. ábra) ütközik és az (59) rúd úgy mozdul el, hogy a (49, 50) kilincsek a (10) sorompókarokat elbocsátják, tehát a sorompók zárása közben megfeszült (44) rugók a sorompókat nyitott helyzetbe emelhetik. A (8) tengelyek ekkor természetesen elfordulnak és forgásba hozzák a (13) tengelyt, melynek (43) karja a (40) kilincs külső végéhez ütközik és a kilincset a (33) emelőből kikapcsolja. Ennek folytán a (31) rúgó a (30) hüvelyt kapcsolatba hozza a (32) körömmel, tehát a sorompózáró berendezés ismét szabványos helyzetét foglalja el, amelyben a legközelebbi vonat által, mely a (69) saruhoz érkézik, újból működésbe hozható. A (66) kar levehetően és beállíthatóan rendezhető el a kocsin s mindig egyik kalauz köteles gondoskodni arról, hogy a találmány szerinti sorompóval fölszerelt vasutaknál a (66) kar a használati helyzetbe legyen állítva. A fönti leírásban a találmánynak csupán égy kiviteli alakja volt ismertetve s magától értetődik, hogy az egyes szerkezeti részletek méretein, alakján és elrendezésén a találmány • lényegétől való eltérés nélkül számos változtatás eszközölhető. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Villamos vasúti sorompóberendezés, jellemezve azáltal, hogy a sorompórudak a vágány két oldalán elrendezett tornyokra vannak szerelve és a rudaknak a záró helyzetbe való sülyesztésére elektromotor szolgál, melynek áramkörét az egyik sinhez fekvő és a vasúti kocsi kerekei által lenyomható (69) saru zárja és egy hasonlóan elrendezett másik (109) saru szakítja meg, míg a sorompórudaknak a nyitott helyzetbe való emelésére a tornyokban elrendezett és.a zárás alkalmával megfeszülő rugók szolgálnak. 2. Az 1. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, jellemezve azáltal, hogy a sorompórudak a tornyokba ágyazott rúgóhatás alatt álló tengelyekre vannak szerelve, melyek egy be- és kikapcsolható közlőmű útján vannak a mótortengellyel öszekötve. 3. Az 1. és 2. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, jellemezve azáltal, hogy a közlőmű (13) tengelyén egy bütyöktárcsa van elrendezve, mely a sorompórudaknak a záróhelyzetbe való megérkezésekor a közlőmű rúgós kapcsolóját önműködően kioldja, míg egy (40) kilincs ugyanakkor a kapcsolót a kioldott helyzetben rögzíti. 4. Az 1—3. igénypontok szerinti berendezés kiviteli alakja, jellemezve-azáltal, hogy a közlőmű (13) tengelyén egy kar van elrendezve, mely a sorompórudaknak a nyitott helyzetbe való megérkezésekor a (40) kilincshez ütközik és a közlőmű rúgós kapcsolóját fölszabadítja. 5. Az 1. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, jellemezve azáltal, hogy az első (69) sarut az áramkapcsolóval egy (70—93) csuklós rudazat köti össze, mely a saru lenyomott helyzetében a kapcsolót beiktatva tartja, mimellett az áramkörbe jelzőharang van iktatva, mely az áramkör zárási ideje alatt hallható jelzést ad. 6. Az 1. és 5. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, jellemezve azáltal, hogy a második (109) saru egy (101—107) csuklós rudazattal áll öszszeköttetésben, mely az első saru rudazatával kapcsolódik és a (109) sarut az áramkapcsoló nyitott helyzetében a kocsikerekek pályájától távol tartja, míg az áramkapcsoló zárt helyzetében _ a (109) saru rúgóhatás alatt a sinhez támaszkodik. 7. Az 1. és 2. igénypont szerinti berende-