64932. lajstromszámú szabadalom • Biztosítószerkezet úszóaknák gyújtószerkezetének gyújtókarja számára

— 2 — cső a külvízzel szemben a (29) vízmentes pl. gumiköpeny révén van tömítve, mely egyrészt a (28) csőrészt fogja körül, másrészt a (26) gyújtókar (30) hornyába fekszik. A (26) gyújtókar külső vége a (31) kart hordja, mely a kormánylapát gyanánt szolgáló (32) lappal van ellátva; e lap annyira fekszik) a (27) csaptól balra, hogy a szerkezetnek a csaptól jobbra fekvő része úgy a fölületek, mint a súly tekintetében teljesen ki van egyensúlyozva. A (32) kormánynak vízinövények és más idegen test ellen való védelmére a (33) védőpajzs szolgál. A (16) cső (28) részén (34) oldalcsapok vannak elrendezve, melyekre a (35) biztosítóhuzal van erősítve. E huzal közepép egy oldódó (36) pl. szalmiáktömb van elrendezve, mely a (26) gyújtókar (37) szemeibe van erősítve. Az akna elhelyezése előtt az egyes részeket az 1. és 2. ábrabeli telt vonású helyzetbe hozzuk, melyben a (17) rúd a (26) gyújtókar által az elreteszelő helyzetben tartatik s a gyújtókar maga a (35) huzal és (36) tömb révén van rögzítve. Az elmerülés után nemsokára a (36) tömb kioldódik úgy, hogy ekkor a (26)-gyújtókar már szabadon lenghet ki. Ha egy hajónak az aknára való ütközésekor utóbbi ismert módon tengelye körül elforog, a (26) gyújtókar a hajóoldalra ütközik s a (27) csap körül a 2. ábrabeli pontozott helyzetbe fordul el. Az ezáltal fölszabadult (17) rúdat a (20) rúgó az 1. és 2. ábrabeli pontozott helyzetbe tolja úgy, hogy a (23) závár fölszabadítja az (u) testet s ezáltal az aknát ismert módon fölrobbantja. A (33) pajzsnak a (32) kormány előtt való elrendezése meggátolja, hogy a kormány működését növények vagy más úszó tárgyak zavarják. A (26) gyújtókar helyzetét egy szomszédos akna elrobbanása sem befolyásolja, mert a föllépő víznyomás egyforma hatást fejtvén ki úgy hatékony fölületek, mint működő karok tekintetében a gyújtókarra és (32) kormányára, a gyújtókart nem mozgatja. A (26) gyújtókarnak az 1. és 2. ábrabeli ágyazása helyett a gyújtókar (25) fejét csuklós tagok révén úgy lehet a (17) rúddal kapcsolni, hogy ez utóbbi közvetlenül, tehát rúgó segítsége nélkül huzassék ki az (u) test alól. Lehet továbbá a 3. ábra értelmében a (26) gyújtókar !(25) fejét (38) T-darabbal pótolni, melynek szárai a (17) rúd végére erősített (39) kengyelekbe fognak. A (26) rúd elfordulásakor az egyik (39) kengyel jobbra huzatik s ezáltal jobbra meneszti a (17) rúdat, melyet ezen foganatosítási példánál a (20) rúgó a gyúszög (u) karimája alá igyekszik szorítani. A 4. és 5. ábrabeli példánál a (40) gyújtókar szokott módon (41) tolattyúval van ellátva, melynek meghosszabbításában fekszik a (42) rúd. E rúdnak vége a (44) test (43) vájatába fog; a (44) testen a (40) gyújtókar foroghatóan van ágyazva. A részben üreges (40) gyújtókarban ágyazott (45) hüvely egyik vége (46) csonkakúpalakú s a (48) csavarral beállítható (47) rúgó által a (44) test (49) mélyedésébe szorul. A (44) testnek a (45) hüvely felé néző oldala vízszintes keresztmetszet irányában le van kerekítve (5. ábra). Az akna elhelyezésekor tehát a (40) gyújtókart a (44) test (43) vájatába fogó (42) rúd biztosítja; ha azonban a (41) tolattyú (50) támasztékának (szokott módon való biztosítására szolgáló szalmiáktömb kioldódott, a tolattyú és a (42) rúd jobbra tolódik el úgy, hogy • ekkor a gyújtókart csak a (45) hüvely (46) kiugrása tartja az eredeti helyzetben, minthogy a (47) rúgó a hüvelyt akkora erővel szorítja a (49) mélyedésbe, hogy a gyújtókar áramlások vagy egy szomszéd akna elrobbanása folytán ne lenghessen ki. Ha ellenben hajó ütközik az aknára, ez már akkora erőt fejt ki a (41) tolattyú végére, hogy a (46) nyúlvány kiszorul a (49) mélyedésből s a (40) kar elfordulván, fölszabadítja a gyújtószerkezet gyúszögét. A 6. és 7. ábrabeli foganatosítási alak-