64926. lajstromszámú szabadalom • Kézi cipőszögezőgép

- 2 -kiálló végének benyomásával az árat a cipőtalpban meg lehessen forgatni. A (7, 6, 5) szerszámok egy-egy osztásnyira vannak egymástól úgy, hogy minden ütésnél a (7) pontozó az ár számára a helyet megjelöli, a (6) ár az előzetesen megjelölt helybe belefúródik az (5) verő pedig a (4) kés által előletesen lehasított (3') faszöget az ár által előzetesen elkészített lyukba beveri. A faszögeket a (4) kés a szögek magasságának és vastagságának megfelelő ke-p resztmetszetű hosszú (3) lapból hasítja ^le,melynek alsó széle fiirészhez hasonló, olykép, hogy mindegyik fürészfog egy-egy lehasított szögnek hegyét alkotja. A (3) falapot a (22) tok (2) oldalnyúlványának (40) hosszvezetékében a rúgó hatás alatt álló (41) hüvely mozgatja a (4) kés felé. A lapot (41) hüvelyben (42) csap körül forgathatóan ágyazott kétkarú emelőnek (43) karma fogja meg, mint ezt az 1. •és 6. ábra mutatja. A (41) hüvelyben az 5. ábrán látható módon (47) fogaskerék van ágyazva, melynek tengelyére (48) spirálrúgó hat, míg a fogaskerék a (2) oldalnyúlvány (46) rúdfogazásával (6. és 8. ábrák) kapcsolódik. Ha a (41) hüvelyt a fogazás mentén hátrahúzzuk, a (48) rúgó megfeszül, majd elengedve a (41) hüvelyt (46, 47) fogazás segélyével a (4) kés felé mozgat. Ez természetesen csak addig lesz lehetséges míg a (43) karom a (3) falapba nem kapaszkodik. A rúgó hatás alatt álló hüvely most már a (3) falapra hat és azt egy-egy szög beverése után egy-egy szög vastagsággal a (4) kés felé mozgatja. A (43) karom a kar másik (44) végére gyakorolt nyomással (45) rúgó ellenében kikapcsolható. A (3) falapnak legbelső helyzetét (49) ütköző szabja meg, mely 1. és 2. ábra szerinti legbelső helyzetében a (3) falapot oly helyzetben tartja, hogy minden kalapácsütésre egy-egy szög lehasíttatik az előzetesen lehasított (3') szög pedig a cipőtalpba beveretik. Ha a talpba csakis lyukakat akarunk készíteni, szögeket azonban beverni nem akarunk, úgy a (49) ütközőt 3. ábrán látható módon hátrahúzzuk, miáltal a (4) kés és az (5) verő üresen járnak. A (49) ütköző hátrahúzhatósága céljából annak a tok (51) hosszrésében elmozogható tolókanyúlványa van (4—4c. ábrák), melynek (52) csapja körül az (55,56) bevágással ellátott rúgó hatás alatt álló (53) kar lenghet ki, mely a tokfal (54) ütközőjébe kapcsolócihatik ós aszerint, hogy az (55) vagy (56) bevágása kapcsolódik be 4., ill. 4a. ábrák szerint az (51) ütközőbe, aszerint van (49) ütköző 1., ill. 3. ábra szerinti helyzetében. A (21) továbbítóhengerek, melyekkel a szögezőgé'pet 7. ábrán látható módon a cipőtalp szélére illesztjük, minden szög beverése után egy osztással önműködően elforgatandók. Ezen célból a (21) tárcsák (32) fogaskerékáttétellel kényszermozgású kapcsolatban állnak, az egyik (29) fogaskerék tengely szabad végén pedig (27) kilincskerék ül, melyet mozgató (26) kilincs a (25) tengelyen ülő (24) karhoz van csuklósan megerősítve, mely karnak szabad vége a (8) orsófej (23) horonyvezetékébe (7., 8. ábrák) nyúlik be. Ezen elrendezés folytán minden kalapácsütéskor a (27) kilincskerék egy osztással elforog. A (27) kilincskerék föl van szerelve a szokásos (28) ellenkilinccsel, azonkívül pedig a (29) tengelyen második (30) kilincskerék is ül, mellyel a (28) kar (25) forgástengelyére ékelt (31) kilincs működik együtt, mely tehát valahányszor a (24) a (8) orsófej lefelé mozgása közben a (23) horony vezeték hatására kileng, a (30) kilincskerékből kikapcsolódik és ily kép annak elforgatását nem gátolja. Egyébként pedig a (29) tengelyt és vele együtt a (21) továbbító tárcsákat helyzetében rögzíti. Az egész (21, 29, 30, 37, 24) továbbítószerkezet (34) forgáscsapok körül lenghetően van a gép tokjának (39) alsó részében ágyazva, míg a tok megfelelő részén át (35) nyúlványok nyúlnak ki, melyeken át (38) rúgótól körülvett (37) csavarorsó nyúlik, melyen (36) szárnyas csavar ül. Utóbbinak elcsavarásával a (21) továbbítóhengerek az (5, 6, 7) szerszámokhoz közelíthetők, ill. távolíthatók és ilykíp szabályozható a szög.-