64908. lajstromszámú szabadalom • Drótkosarak partvédőművekhez

fokozzuk, széleiket és az összehajlítás után az éleket alkotó hajlítási vonalakat rudakkal merevíthetjük, amelyeknek anyaga a kosarakéval azonos. Hasonló rudakkal vagy támaszokkal a kosarak szabad szélei egymás között is egybeköt­hetők.­Áz alábbiakban a mellékelt rajz kap­csán a kosarak egynéhány foganatosítás! alakját, valamint a védőművek létesíté­sének néhány módját fogjuk példaképen leírni. Az 1. ábra egy megfelelőleg kiszabott és alakított drótszövetdarabot tüntet föl, amelyből az (1, 2, 3, 4) részek egyszerű fölhajlítása révén a 2. ábra föltüntette kosár áll elő. Ha a szövetdarab a 3. ábrán látható alakban van kiszabva, akkor az (1, 3, 4) részek fölhajtása után a 4. ábra föltün­tette kosár áll elő, míg az 5. ábrának meg­felelő szövetdarab a 6. ábrán látható ko­sarat, a 7. ábra föltüntette szövetdarab pedig a 8. ábrának megfelelő kosarat szol­gáltat. Ily módon a legkülönfélébb geo­métriai alakokban, hasáb vagy más geo­metriai test alakjában állíthatunk elő ko­sarakat. Miként említettük, az (5, 6, . . .) haj­lásvonalak, valamint a (21, 22, . . .) szé­lek rudakkal, p. o. vasrudakkal merevít­hetők, a (7, 8) és (9, 10) stb. szélek pedig ugyanilyen, támaszokként működő ru­dakkal össze is köthetők. Könnyen belátható, hogv az ekként elő­állított kosarak megfelelő egyesítése és egyidejűleg kőzettörmelék- és betonmasz­szával való kitöltése révén rendkívül erős védőművet állíthatunk elő, amennyiben az előálló fémszövet-váz sehol sincs meg­szakítva. Ha p. o. a 4. ábrának megfelelő kosarakat keskeny oldalaikkal egymás­hoz illesztve egymás fölé rétegezünk, akkor olyan vázat kapunk, amely egy­mást keresztező függőleges és vízszintes fémszövet-falakból áll, s amelyben meg­szakítások nincsenek. Szükség esetén a védőmüvet úgy zárhatjuk le, hogy az utolsó sort alkotó kosarakat fémszövet­ből készült födelekkel látjuk el, amelye­ket azután a kosarak fölső széleivel ösz­szekötünk. Minthogy ezek a kosarak arra vannak \ szánva, hogy egy közönséges fal téglái j vagy tömbjei módjára hassanak, ajánla­tos, hogy egymáshoz képest eltoltan ren­dezzük el őket. Hogy tehát a védőmű vá­zának folytonossága mindamellett meg­maradjon, a kosarakat kiálló peremékkel kell ellátnunk, amelyeket vagy velük egy darabban alakítunk vagy pedig p. o. erős vasdrótokkal fűzünk hozzájuk. A védőmű ekkor a 9. ábrán vázolt ala­kot veszi föl, ahol is a második kosárréteg (11) peremei, s a harmadik réteg kosarai­nak (12, 13) peremei a védőmű vázát a megrajzolt módon kiegészítik. Ha pedig függőleges oldalperemeket alkalmazunk a kosarakon, akkor a váz folytonossága akkor is biztosítva marad, ha az egyes kosarakat nem is fektetjük egymáshoz. így pl. a 10. ábra szerint két (14, 15) kosarat, amelyek egy-egy (16) peremmel vannak fölszerelve, egymástól a peremek hosszának megfelelő távolság­ban rendezhetünk el, ha peremeiket egy­mással szembe állítjuk. A két (16) perem között ekkor (17) térköz keletkezik, ame­lyet anyaggal tölthetünk ki. A két (16) perem helyreállítja a megszakított váz folytonosságát. A kosarak természetesen a szükséghez képest más módon is különfélekép képez­hetők ki és rendezhetők el. A védőművek egy ilyen további példa­beli kiviteli alakját a 11. ábra tünteti föl. A védőmű alapzata itt két (18) sor kosár, amelyeknek szabadon maradó térközét anyaggal töltjük ki. Ezeken a kosarakon hozzájuk képest keresztirányban más (19) kosarak vannak elrendezve, amelyek vi­szont egy harmadik (20) kosársort tarta­nak. A (19, 20) kosarak természetesen peremekkel vannak ellátva, hogy a váz folytonossága megmaradjon. A föltüntetett kiviteli példák mind ha­sábalakú kosarakra vonatkoznak. Néha azonban, mint pl. a védőmű kanyarula-

Next

/
Thumbnails
Contents