64902. lajstromszámú szabadalom • Egy síkban mozgó, fölfelé nyíló ajtószerkezet, különösen járművek peronjainak elzárására

máshoz képest olvkép 'eltolva, hogy fölülről lefele az egyes forgástengelyek az illető rácsríulnak az ajtó síkjában mért szerkezeli vaslagságánál beljebb helyeztetnek. Ezáltal elérjük, hogy az ajtó zárt helyzetében vízszintesen fekvő (a) rudak az ajtó fölhajlásakor függélyes helyzetbe kerülvén, teljesen egymáshoz simulhatnak, mivel teljesen párhuzamos helyzetbe jutnak.

A vízszintes rácsrudak egy vagy több közel függélyes (c) rácsrúd által vannak összekötve úgy, hogy a keresztezés pontjain a rácsrudak egymáshoz képest elforoghatnak, miáltal összecsukható ferde parallelogramszerkezct jön léire; a (c) rudak iránya a (b) forgáspontokat összekötő vonal irányával párhuzamos. Azon célból, hogy a vízszintes rácsrudak a fölnyitott helyzetben teljesen egymáshoz simulhassanak, a (b) forgáscsapokat fölvevő (h) hüvelyek a rúdhoz képest fölfelé, a (c) rúd vagy rudak forgáscsapjait ágyazó (i) szemek pedig lefelé irányulnak. A (c) rudak forgáscsapjai a vízszintes rudak szabad végétől számított kisebb távolságban fekszenek, mint az (a) rudak egymástól való függélyes távolsága. Ezáltal elérjük, hogy valamely fölső vízszintes rúdon az ajtó nyitott, vagyis a rúd függélyes helyzetében az előre álló ágyazó szem magasabbra kerül, mint az alábbi rúdnak függélyes helyzetben legmagasabb pontja és így a két rúdnak egymáshoz való simulását nem akadályozza.

Mint már említve volt, a vízszintes (a) rudak forgáspontjai a (g) U-vasba vannak erősítve; az ajtónyílás másik oldalán szintén egy rövidebb (j) vezeték vagy minden (a) rúd számára egy-egy külön vezeték van elrendezve, melybe az ajtó zárt helyzetében a vízszintes rudak szabad végei belenyúlnak és így minden egyes rácsrúd külön-külön be lévén fogva, az ajtó oldalirányú nyomásoknak igen jól ellenáll.

A vízszintes rácsrudak valamelyik, pl. (d) iorgástengelyére az ellenkező irányba nyúló (e) karon az (f) súly van elrendezve és pedig oly módon, hogy a súly az egész ajtószerkezetet egy közepes állásban kiegyensúlyozza. Ezáltal az ajtó könnyen kezelhetővé válik, mivel a fölnyitásnál nem kell az ajtó egész súlyát fölemelni, mert az részben ki van egyenlítve.

Az ellensúly (e) karja a vízszintes rácsrudakkal célszerűen oly szöget zár be, hogy az ajtó leeresztett, vagyis zárt helyzetében az ajtószerkezetnek az illető forgáspontra vonatkoztatott nyomatéku nagyobb, mint az ellensúlyé és így az ajtó saját súlyánál fogva lent marad, illetve a közepes, vagyis a teljesen egyensúlyozott állásig minden előző helyzetből önmagától a zárt helyzetbe tér vissza. A közepes álláson túl pedig az ajtószerkezet nyomaléka gyorsabban csökkenvén, mint az ellensúly nyomaléka. az ajtó magától fölnyílik. A fölnyitott véghelyzetben az ajtó nyomatéba zérus úgy, hogy a szerkezet az ellensúly által nyitott helyzetében megtarlalik és rögzíttetik.

Szabadalmi igények.

1. Egy síkban mozgó, fölfelé nyíló ajtószerkezet, azáltal jellemezve, hogy az ajtót kettőnél több külön-külön forgásponltal biró vízszintes rácsrúd alkotja, melyek a közös mozgathatás céljából egy vagy több közel függélyes rácsrúd által vannak összekötve és melyek forgási középpontjai nem egy függélyesbe esnek, hanem az egyes forgásponlok fölülről lefelé számítva anvnyival vannak a függélyesből az ajtószerkezet felé eltolva, mint amenynyit az egyes rudaknak az ajtó síkjában mért szerkezeti vastagsága kitesz, oly célból, hogy a vízszintes rudak az ajtó nyitott helyzetében teljesen egymásra simulhassanak.

2. Az 1. igényben védett ajtószerkezet fogantosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a vízszintes rácsrudak forgáspontjainál a forgástengely befogadására szolgáló hüvely a rudak fölső oldalán, az összekötfírúd csapjának be-