64894. lajstromszámú szabadalom • Vonatbiztosítóberendezés

— 7 -körben helyet foglal (1., 9—12. ábrák). A megfelelő (73a) alaplemezen a (73) sá|rgarézbak van megerősítve, mely oldalirányú szorítónyúlványokkal bír, melyek végei a köralakúan meghajlított (75) rúgó áltál vannak összekötve; utóbbinak feszültségét a (76) állítócsavar segítségével szabályozhatjuk. Az oldalirányú (74) nyúlványoknak szögalakúan lehajlított részein a szigetelt (77) csapok vannak elrendezve, melyek a nagy ellenállású és előnyösen nem oxydálható fémből készült vékony (78) drót által vannak egymással elektromosan összekötve. A fölvevőáramkör (59) vezetője a (79) szorítócsavarhoz vezet, mely egy vezető által az egyik (77) csappal van összekötve, míg a másik (77) csap a (80) szorítócsavarral van összekötve, ahonnan az (59a) vezeték a (61) induktancia tekercshez vezet. A fölvevőáramkör tehát ezen (60) relais vékony (78) fémdrótját is magában foglalja, melynek közepétől egy finom (81) selyemszál megy a (82) orsóhoz, amely körül néhányszor körül van csavarva. A (82) orsó végein a (83) támaszbakban van ágyazva és egy (85) spirálrúgó veszi körül, mely egyrészt az orsóval szilárdan össze van kötve, másrészt a másik végével a (84) pecekhez van erősítve. Ezen (85) rúgó feszültsége a (81) selyemfonalát rendesen megfeszített állapotban tartja és a (78) fémszál középrészét lefelé húzza. A (82) orsón azonkívül egy szigetelőanyagból készült (86) tárcsa van elrendezve, melynek kerületébe szembenfekvő helyeken a (87) kontaktuslemezek vannak beeresztve, melyektől a (82) orsóhoz vezetők vezetnek (1., 12. ábra). A vékony platinából vagy más nagy vezetőképességű fémből készült (89) kontaktusrugók vagy kefék a szigetelt (88) tuskókban vannak megerősítve. A (89) kefék szabad végei a (86) tárcsa kerületén szabadon fekszenek föl. A (90) szorítócsavartól, amelyhez a helyi áramkör (67a) vezetéke vezet, a (67b) vezeték ágazik el a (88) tuskóhoz, míg a (82) orsótól a (67) vezeték vezet a (91) szorítócsavarhoz és itt a helyi áramkör (67) vezetékében folytatódik. A (90) szorítócsavartól azonkívül még egy (67c) vezeték megy a (88) szigetelt tuskóhoz. Ha az egyes részek rendes helyzetükben vannak, úgy a (89) kefék a (86) tárcsa fölületének szigetelt részével érintkeznek. A helyi áramkör tehát rendes körülmények között nyitva van és a (85) rúgójának a (82) orsó forgásba hozatalára irányuló törekvése a (81) selyemszáUaan ellenállásra talál. Ha azonban a vékony fémszálon keresztül magas frekvenciájú áram- folyik keresztül, ami akkor lép föl, ha a (64) vezetékből, az (57) főrelais (66) szorítócsavarjából, az (58) nyugalmi kontaktusból, a (97) mozgatható kontaktusból, az (59) vezetékből és a (60) thermoelektromos relaisből álló tapintóáramkör záródik, úg\ a fémszál annyira fölhevittetik, hogy rögtön lelógni kezd. A (85) rúgó ennek következtében a (82) tengelyt részben elforgatja, mimellett a (87) kontaktuslemezek a (89) kefék alá jönnek és ezáltal az (57) relaist tartalmazó helyi áramkör is záródik, mely mindaddig zárva marad, míg a fölvevőáramkörben a (78) fémszálon áram folyik keresztül, mely elég erős ahhoz, hogy a fémszálat úgy fölhevítse, hogy lelógjon. Ha a (78) fémszálon keresztül folyó áramot megszakítjuk, úgy az lehűl és öszszehúzódik. A (81) selyemszálra tehát ismét húzás gyakoroltatik és a (82) orsó a (85) rúgó hatása ellenében elforgattam tik. Ezáltal a (87) kontaktuslemezeknek a kefékkel való érintkezése megszűnik és így a helyi áramkör nyílik. Megjegyzendő azonban, hogy a (89) kontaktuskarok egymással párhuzamosan vannak kapcsolva, miáltal a helyi áramkört a főrelais zárhatja, amint a (89) keféknek csak egyike érintkezik a (87) kontaktuslemezekkel. A (76) csavar elállítása által a (75) rúgó feszültségét változtatni lehet úgy, hogy az a (73) bak (74) nyúlványaid nak erősebben vagy gyengébben nekiszorul, miáltal a (78) fémszál feszültsége is