64865. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés folyékony robbanóanyagok szállítására

Megjelent 1914. évi julius hő 31-én. MAGY. SZABADALMI KIR HIVATAL SZABADALMILEIRAS 64865. szám. XlX/g. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés folyékony robbanóanyagok szállítására. VIESI SETTIMO VEGYÉSZ DINAMITÁBAN. A bejelentés napja 1913 május hó 8-ika. Jelen találmány tárgya eljárás folyékony robbanóanyagoknak a mosóházból a gyúróházba való szállítására. A találmány szerinti eljárás abban áll, hogy a folyékony robbanóanyagot a mosóházban lévő kezelőtartányokból szívóhatás által egy a mosóház fölött elrendezett gyűjtőhelyre fölemeljük, ahonnét önsúlya által a gyúróházba leeresztjük. Az ezen eljárás foganatosítására alkalmas berendezést az jellemzi, hogy egy a gyűjtőhely fölött fölállított, vízzel töltött kád elzárható csővezetékek által a mosóházban lévő mosótartánnyal, valamint az utóbbi fölött elhelyezett gyűjtőhellyel oly módon van összekötve, hogy a víznek a kádból való leeresztésénél a robbanóanyag, az ily módon előállított vakuutn által a mosóházból a gyűjtőhelyhez szívatik és a gyűjtőhelynek a víztartánnyal való összekötése megszakítása után a gyúróházba folyik. A rajz 1. ábráján, mely a hasonló célra eddigelé alkalmazott berendezések vázlatát mutatja, (A) egy épületet jelöl, melyben az (L) mosótartány van fölállítva, mely az (F) szűrőtartánnyal van összekötve. A szűrőtartánytól a (T) alagúton át a (t) csővezeték halad a (B) épülethez, melyben több (p, p) gyúrókád van fölállítva. Az (A) mosóházat az (M) földhányás választja el a (B) épülettől, mely földhányás alatt a lejtős (T) alagút halad. Az (y—y) vonal a két épület közötti vizszinmagasságot mutatja. Ezen ismert berendezésnél a nitroglycerin az (A) épületben az első mosófolyamatnak tétetik ki, mire a nitroglycerin a (B) épületbe való átvezetése után gyúratik. Magától értetődik, hogy habár a két (A) és (B) épületet az (M) földhányás választja el egymástól, azok a (T) alagút által mégis összeköttetésben állnak. A robbanóanyag a (B) épületbe munkások, vagy a (t) csővezeték által továbbítható az alagútban. Az első esetben az (A) és (B) épületek ugyanazon magasságban fekhetnek, azonban a szállításnak ez a módja a kézimunkával rendesen összekötött kényelmetlenségek és robbanási veszély által hátrányos. A másik esetben az (A) és (B) épületek között vízszintkülönbség szükséges, ami a robbanóanyaggyárakban alig létesíthető. Az (A) és (B) épületeket összekötő (T) alagút, továbbá a (t) csővezeték azzal a veszéllyel jár, hogy a két épület egyikében bekövetkező balesetnél a másik épü-