64847. lajstromszámú szabadalom • Prizmaalakú távolság és szögmérő
Megjelent 1914. évi ju l iu s hő 31-én. MAGY. gft* KIR. SZABADALMI jBn HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 64847. szám. VII/a. OSZTÁLY. Prizmaalakú távolság- és szögmérő. PÜTZ FERDINÁND PHYSIKUS KASSELBEN. Á bejelentés napja 1913 augusztus hó 6-ika. A találmány tárgya egy prizmaalakú távolság- és szögmérő, mely a Souchier és Hensoldt prizmákhoz hasonlóan nyer alkalmazást. Ezektől az ismert prizmáktól a találmány tárgya abban különbözik, hogy utóbbinál csak egy egyszerű háromszögprizma van alkalmazva és csak egyetlen fölülete van tükörbevonattal ellátva. A prizmának ily kiképezhetését azáltal tesszük lehetővé, hogy egy egyenlő szárú derékszögű háromszögprizmának átfogó-* fölülete a középtől szög alatt le van csiszolva. A csatolt rajznak az 1. ábráján egy ismert távolságmérő módszer van vázlatosan föltüntetve, a 2. ábra az ezen mérési módszerhez használható jelen új prizmát tünteti föl, mely prizma a 3. ábrán egy megváltoztatott helyzetben van ábrázolva. Két (a—b) pont egymástól való távolságának meghatározására (1. ábra )egy prizma segélyével egy (a—c) vonalat tüzr hetünk ki, mely (a)-ban az (a—b) vonallal egy meghatározott szöget zár be. Erre azután az (a—c) vonalon haladva a (o) pontot keressük meg úgy, hogy az (a—c —b) szög ugyanolyan nagy, mint az (a) pontnál lévő szög. Az (a—c) hossznak egy állandó számmal való megszorzása által az (a—b) hosszt kapjuk. Ennek az ismert mérési módszernek keresztülvitelére már most a jelen új prizmát használhatjuk. Ennél a prizmánál az átfogó fölület meg van törve úgy, hogy (f—g) része egy derékszög meghatározására használható, amint azt a 2. ábrán berajzolt fénysugár mutatja. Ezen meghar tározásnál az (i) pontban a (g—h) fölü-, leten teljes fényvisszaverődés van. Minthogy azonban a (k) pontban a fénynek legnagyobb része nem verődnék; vissza, hanem keresztül menne, az (f—g) fölületet tükörbevonattal kell ellátnunk. Azonkívül az (f—e) fölületet is tiikörbevonatr tal látjuk el. Míg tehát az eddig használatos prizmáknál legalább két fölületet kellett tükörbevonattal ellátni, addig ezt a jelen új prizmánál csakis a megtört (e, f, g) fölülettel kell megtennünk. Ezen előnyön kívül azonban a jelen prizmának még az az előnye is van, hogy az összes fölületeknek a száma kisebb, mint az eddigi prizmáknál. A 3. ábrán a prizma abban a helyzetben van föltüntetve, amikor az 1. ábra sze-
