64806. lajstromszámú szabadalom • Revolverszekrényes önműködő vetélőcserélőberendezés
- 4 végezni. A (33) csap szomszédságában elrendezett (35) vonórúgó a (34) főemelőnek a 3. ábrán jobbról fekvő részét ismét a kezdőhelyzetbe emeli vissza. A főemelőhöz egy (36) vezetékben csúszó (37) fordítóhorog csatlakozik, amelynek kampós feje a (14) váltólantorna (38) csapjainak egyikébe kapaszkodik és ennélfogva azt a (12) dobbal együtt 90°-kal elforgatja. Hogy a dob ennél nagyobb szöggel ne fordulhasson el, a (37) fordítóihorog mellett a (14) lantorna másik oldalán egy, a rajzon föl nem tüntetett fogóhorog rendezhető el. Az 1., 2. és 4. ábrán a (37) fordítóhorognak csak tengelyvonala van szakadozott vonallal föltüntetve. A (34) főemelőnek továbbá egy görbe kar alakjával biró (39) toldata van, amelyhez a kicserélési mozgást megindító gömbölyű (40) vasrúd csatlakozik. A (40) rúd a keretre szilárdan erősített (41) vezetődeszkán csúszik, amelyen egy függélyes lapos (42) vezeték és egy lejtő vagy bütyök alakjában kiképezett (43) vezeték van elrendezve (8. és 10. ábra). A (40) rudat a hozzá csatlakozó rugók állandóan a (42) vagy (43) vezetékhez nyomják. A 3. és 7. ábra a kicserélőberendezés nyugalmi helyzetét tünteti föl, amelyben a (40) rúd legmagasabb helyzetében, a lapos (42) vezetékhez támaszkodik. A (40) rúdból egy kar van vízszintes irányban hajlítva, amelynek egy ugyancsak vízszintes, a szövőszék felé irányuló toldata van. Ezen toldat a berendezés nyugalmi helyzetében közvetlenül la (44) nyomökar alatt fekszik. (7. ábra) és ha a (40) rúd a bütyökalakú (43) vezeték mentén fölfelé mozog, akkor a nyomókart fölemeli. Ha a (28) platina a (34) főemelőt mozgásba hozza, akkor a (40) rúd a függélyes (42) vezeték mentén lefelé csúszik ós egy rugó által a bütyökalakú (43) vezetékre vitetik iát, amelyen aztán a (35) vonórúgó hatása alatt fölfelé mozog. Mivel a (43) vezeték közelebb fekszik a (46) nyomókarhoz, mint a (42) vezeték, ennélfogva a (40) rúd vízszintes toldata most a (44) kar alá mozdul és azt megemeli úgy, hogy a (44) kar a 3. ábrabeli helyzetből a 2. ábrán látható helyzetbe jut. A (44) nyomókar végén egy fecskefarkalakú kivágás van kiképezve, amellyel a láda ós forgódob (4) tartókarján elrendezett és azzal együtt ide-oda lengő, orralakú (45) kiugrás kapcsolódik, minek következtében a (44) nyomjókarral csuklósan összekötött (46) kilökőemelő a kereten szilárdan ágyazott (47) csap körül elfordul és fölső fejvégével a forgódob felé lendül. A (46) emelő fején két (48) pecek van elrendezve, amelyek a (19) tartányba nyomulnak és a legalsó vetélőt a forgódobnak átellenes és legközelebb fekvő üreges kivágásába tolják. Hogy a (46) kilökőemelő ebbe a helyzetbe lendülhessed, a dobnak természetesen szorosan a (19) tartány mellé kellett mozdulnia úgy, hogy ezen két rész között ekkor csak igen csekély hézag van. A 2. ábra azt a helyzetet mutatja, amelyben a (40) rúd a (44) nyomókart éppen vízszintes helyzetbe állította és a (45) orr a (46) emelő kilendítését megkezdi. A 2. ábrabeli helyzetből a dobnak még kissé balfelé kell lendülnie és 'ha a (4) lengőkar a dob és (19) tartány közötti kis hézagot is megszüntette, akkor azon pillanatban a (48) pecekek a tartányban lévő legalsó vetélőt a dobba tolják, míg a (17) szögek a már leírt módon az üres (18) vetélőt kidobják és a (16) horgok a bevezetett friss vetélőt kiesés ellen biztosítják. Hogy a (40) rúd a (43) lejtőn megtett útja után a (44) nyomókar alól ismét eltávolítható ós az egyenes (42) vezetéken a nyugalmi helyzetbe hozható legyen, a dob (4) tartókarjára egy (49) nyelv van szilárdan erősítve (9. ábra), amely a (4) kar kilendülésekor a (40) rudat a (43) vezetékről leemeli úgy, hogy a rúd a már említett rugók hatása alatt a (42) vezeték legfölső részébe ugrik vissza. A (44) nyomókar ekkor isimét fölveheti a 3. ábra szerinti, rézsútosan lefelé irányuló helyzetet, amelyet egy orralakú (50) ütköző határol. Ez utóbbi a (41) vezetéknek egy kiugrására fekszik vagy pedig bármely más