64800. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fa gyúlékonyságának csökkentésére

Megjelent 1914. évi julius hó 27-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 64800. szám. VIII/c. OSZTÁLY. Eljárás fa gyúlékonyságának csökkentésére. NEUMANN ÉS TÁRSA CÉG BUDAPESTEN. A bejelentés napja 1913 október hó 28-ika. Fa gyúlékonyságának csökkentésére már ajánlották a fának oly oldattal való impregnálását, mely egy mol. ammonszulfátra, egy mol. magnéziumszulfátot tartalmazott, még pedig NH*/» SO4 MgS0\ 61LO képletű kettős só alakjában. A magnéziumszulfát jelenlétére azért és csak azért volt szükség, hogy a magában véve nedvszívó ammonszulfát a fönti, kevésbbé nedszívó kettős sóvá alakuljon s ezáltal a tulajdonképeni hatóanyagnak, az ammonszulfátnak a légköri nedvesség által való kilúgozása megnehezíttessék. A magnéziumszulfátnak magának tűzvédő hatást nem tulajdonítottak, de sőt fölös mennyiségben egyenesen károsnak tartották, mert tisztán magnéziumszulfáttal telített tárgyak próbaégetésénél tapasztalták, hogy a magnéziumszulfát nagyobb darabokat képező oxydréteggé alakul, mely soká izzó marad s lehullva, új tűzfészek keletkezésére adhat okot. A jelen találmány a fönti eljárás javítását képezi és abban áll, hogy oly telítS-oldatot alkalmazunk, melyben 1 mol, ammonszulfátra nem egy, hanem 2—3 mol. magnéziumszulfát jut. A kísérletek kimutatták ugyanis, hogy a fa, egyébként azonos föltételek mellett ezen oldatból ugyanannyit képes fölvenni, mint a magnézium-ammoniumszulfat-kettős só oldatából úgy, hogy a telítési költség — minthogy a kettős só oldatában több mint kétszer annyi a drága ammonszulfát, mint a találmány szerinti oldatban — felényire csökken. A találmány szerinti oldattal telített fa azonban, mint kísérleteink beigazolták, dacára annak, hogy jóval kevesebb ammonszulfátot tartalmaz, mint ha a kettős só oldatával lenne telítve, tüzállóság tekintetében teljesen és minden tekintetben egyenértékű a jóval drágább kettős sóval telített fával, s emellett légköri nedvességgel szemben amannál előnyösebben viselkedik, amennyiben párás levegőben nem nedvesedik meg oly gyorsan, mint amaz. A találmány szerint telített fának azon sajátos viselkedése, hogy lényegesen kisebb ammonszűlfáttartalma dacára teljesen oly tűzálló, mintha a kettős sóval lenne telítve, valószínűleg azzal indokolható, hogy a tűzben a magnéziumszulfát, mely hevítéskor kristályvízében megolvad, mielőtt az ammonszulfát, vagy a magnézium-ammoniumszulfát bomlana, részben kihúzódik a fölületre s ott vékony kérget képez, mely a meleg beha-