64772. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási berendezés önműködő távbeszélő központok számára

- 14 — által a megszakítóelektromágnesek is kikapcsoltatnak. Ha a (B) állomásnál akasztátik előbb föl a hallgató, a visszaállítás ugyanoly módon történik^ amint az könynyen be is látható. A visszaállításnál az (A) állomás beszélgetésszámlálója kikapcsoltatik, még pedig az előkiválasztónál lévő (63, 64) kontaktusok megszakítása által. A hallgatónak az (A) állomás készülékére való ráakasztása által a forgó (90) kar kioldatik (4. ábra) úgy, hogy az a nyugalmi helyzetbe való út hátralévő részét befejezheti, mimellett egy a földdel összekötött (166) kontaktuson halad át, mely kontaktus föladata a következőkben van részletesebben leírva: A 4. és 5. ábrákon a (VI) számkapcsoló az érthetőség céljából az (V) horogkapicsoló és a vonal közé van bekapcsolva. Emellett azonban addig nem lehet a viszr szatérítést eszközölni, míg a számkapcsoló beszélő helyzetét el nem érte. Ha azonban a számkapcsoló, illetve a (119, 120) kapcsolók (5. ábra) a horogkapcsoló előtt kapcsoltatnak be a (158, 159) vezetékekbe, a visszatérítés bármikor a kapcsolás alatt történhetik, még pedig a hallgató fölakaszr tása által. Emellett kezdetben a (73, 75) kontaktus zárása által a visszatérítés az előbb leírt módon történne, de mivel a (90) kontaktuskar állandóan mozgásban van, kiválasztók újabb bekapcsolása eszr közöltetnék. Az ily módon újonnan beállított kiválasztók azonban visszaállíttatnak, mert a (90) kar a földdel összekötött (166) kontaktust eléri, amennyiben ekkor a (79) vonalág a földdel ismét öszszeköttetik. Ha a kiválasztókban a kontaktusok alkalmazását amennyire csak lehet, elkerülni akarjuk, a munkaelektromágnes, a segédelektromágnes és a megszakítóelektromágnes által befolyásolt kontaktusok természetesen különböző relaisknél alkalmazhatók, melyek úgy vannak bekap* csolva, hogy ugyanolyan módon hatnak, mint az említett elektromágnesek. A 6. ábrán, mely a központ elrendezését az 5. ábra szerinti beszélgetésösszeköt-i tetés közben mutatja, oly változat van föltüntetve, melynek célja az elő- és csoportkiválasztónál két kapcsolási kontaktusnak elhagyását lehetővé tenni. E célból a központba befutó (79, 78) vonalágak a (121, 122) kontaktusok után a megfelelő (125, 126) relaisvezetékekhez kapcsoltatnak, mimellett a kiválasztók (1, 2) kapcsolókontaktusai egyidejűleg a be szódáramok és a kapcsolási áramok átvezetésére szolgálnak. Hogy azonban a kapcsolási áramok a munka- és segédelektromágnesek által a megfelelő vonalágakhoz ne közvetlenül kapcsoltassanak, a (111) relais és a (125) relaisvezeték, illetve a (113) relais és a (126) relaisvezeték kapocspontjai közé (160), illetve (161) kondenzátorokat kell bekapcsolni. A 6. ábra szerinti szerkezetnél a (12, 13) elektromágnestekercseléseknél nagyobb ellenállás szükséges, mint az 5. ábra szerintinél, hogy az említett, a vonalágak közé párhuzamosan kapcsolt tekercselések a beszédáramok túlságos gyöngítését ne idézzék elő. A vonalágak között párhuzamosan kapcsolt (12, 13) mágnestekercselések számának csökkentését a 6. ábra szerint azáltal érjük el, hogy az előkiválasztó (12, 13) elektromágnesei a helyett, hogy a közvetlenül a (162), illetve (163) összekötő vezetékekhez volnának kapcsolva, a (116) differenciális relaisnél a (164), illetve (165) kontaktusokon át vannak azokhoz kötve. Amint az közvetlenül belátható is, ez a szerkezet az előkiválasztó elektromágnesek működési módját semmikep sem befolyásolja; ezek az elektromágnesek befejezett kapcsolás után a vonalágaktól elválasztva maradnak és ennek következtében a ibeszédáramokat nem vezethetik el. A (164, 165) kontaktusok egyike természetesen el is hagyható, amikor is a megfelelő (12), illetve (13) tekercselés közvetlenül a (162), illetve (163) összekötő-vezetékhez van kapcsolva. A jelzés a (107) <b áttéri avezet ék és a (163) összekötő vezeték közé kapcsolt külön (167) relais segélyével eszközöltetik, mely relais a (123, 121, 1) és (124, 122, i)