64772. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási berendezés önműködő távbeszélő központok számára

lasztóéval és a vonalválasztóéval lényegben megegyezik, a mozgatható kapcsoló kontaktusokat az (1, 2, 3, 4) rugók képezik, melyek egy-egy (50) csaphoz szigetelten vannak erősítve. A négy (50) csap a (41) összekötő rúd végén van megerősítve. A két fölső csaphoz van erősítve a (49) rúgó, mely a csapoktól el van szigetelve és az (5) lyukakkal van ellátva (2. ábra), melyeken a két alsó (50) csap keresztülhatolhat; a (49) rúgó szabad végére van erősítve a (6) kontaktuscsiga, mely a-(49) rúgó útján a kiválasztó kontaktuskörzetének megfelelő részével állandó kapcsolatban áll. Ez a csiga annak megvizsgálására szolgál, hogy ezen körzet vonalán a vezetékek szabadok-e vagy sem. A (41) rúd a (9) kengyel vagy keret (7, 8) szárai között csúszhat és a föltüntetett nyugalmi helyzetében a fölső (7) szár által tartatik és ehhez önsúlya folytán és a (10) állítócsavar közvetítésével hozzátámaszkodik. Hogy a működés közben a súrlódást csökkentsük, a (41) rúd külső peremén a (19) csigák által támasztatik meg. A (9) kereten belül vannak elrendezve a (12, 13) elektromágnesek, melyek célja, hogy a mozgatható kontaktusokat elmozgassák; az elektromágnesek egymás fölött a (11) vastokban vannak elrendezve és egymástól független mágneses áramkörökkel vannak ellátva. A fölső (12) elektromágnes (a munkaelektromágnes) az (l, 2, 3, 4) rugók fölemelését (14) fegyverzetének váltakozó vonzatása és szabadonbocsátása által végzi, mely fegyverzet szabad vége a (15) karral csuklósan van öszszekötve. A (15) kar egyik végén a (16) kilincscsel van ellátva, másik végén pedig a (17) rúgó hatása alatt áll. Ez a rúgó a (15) kart fölemelni és egyúttal a (16) kilincset a (41) rúd (18) fogai felé szorítani törekszik. Az alsó (13) (segéd-) elektromágnes a (20) pont körül forgó, könyökemelő gyanánt kiképezett (21) fegyverzettel van ellátva, melynek fölső karja a (18) fogakra ható, (23)-nál forgatható (24) akiasztóhoroggal bír, melyet a (25) rúgó állandóan a fogakba szorítani igyekszik. A (24) akasztó horog fölső végén a (26) csavar segélyével a (22) karral van összekötve, mely csavar a (22) karnak a (24) akasztóhorog felé való haladását lehetővé teszi, de az akasztóhorgot az ellenkező irányú haladásnál magával viszi. A (1$) mágnes (21) fegyverzete a (27) rúgó látása alatt áll, mely a (22) kar fölső vejét a (15) kapcsolókar alsó vége felé vimii törekszik. A (15) kar fölső helyzetébe! a (28) állítócsavar segélyével a (11) elektjomágnestokhoz erősített ferde (29) fölüethez támaszkodik, miáltal a (16) kilinci a (17) rúgó behatása folytán fölfelé való jaladásának végeztével két (18) fog köütt biztosan bekapcsolva tartatik úgy, hoár a (41) rúd tehetetlenségénél fogva mildegyik kapcsolómozgás számára csak jgy fokkal mozgatható tovább. A kiválasztó nyugalmi helyzetébe vló visszatérítésénél az önsúlyának behatja! alatt leeső (41) kapcsolási rúd visszapattanásának megakadályozása céljából la (22) karon a (30) retesz van forgathatóín elrendezve, melyre a (25) rúgó alsó szabad vége hat és melynek mozgását fe egyik irányban a (31) csavar határolj Ha a (41) kapcsoló rúd alsó helyzetébe jir tott, a (30) retesz szabad vége a (41) rúdon kiképezett (32) nyugaszba csappan, miáltal a rúd visszpattanás nélkül nyugalomba jön. A (21) fegyverzet vonzatása következtében a (30) retesz a (20) pont körül elfordul és ezáltal a (32) nyugaszból kiemeltetik úgy, hogy a bekapcsolás isméteszközölhető. A fokozatos műveletet végező szerkezei tet és a (41) kapcsolórudat tartó (9) keret a (33) csap körül forgathatóan van ágyazva, mely csap végeivel a (34) lapon elrendezett kjét (35) pecekben van megerősítve. A (9) keretre a (33) csap egyik oldalán a (34) laphoz erősített (36) rúgó hat úgy, hogy a keret ezáltal rendesen a (37) akasztó pecekhez hozzáfekszik, mikor is az (1, 2, 3, 4) kapcsolórugók a kontaktusmezővel érintkeznek. A (34) lap alsó részéhez van a (38) elektromágnes (megszakító elektromágnes) erősítve, mely