64768. lajstromszámú szabadalom • Fecskendező elgázosító

— 2 -(Cl) szeleporsón és- az (Al) szekrény külső hengeralakú fölületén csúszik, mely (Al) szekrényben a négy (F, Pl, F2, F3) hasíték van kiképezve. Ezen hasítékok lépcsőzetesen vannak egymás fölött elrendezve úgy, hogy a gép szívóhatása folytán emelt (C) szelep a hasítékokat egymásután szabaddá teszi úgy, hogy végül mind a négy fúvóka táplálhatja az elgázosítót. A (C) szelep (G2) karimává kiképezett alsó végével legmélyebb helyzeténél az X—X vonalig ér (1. ábra) úgy, hogy a legalsó (F) hasíték egy része állandóan nyitva marad. Ennek következtében a (K) fúvóka fogja a (B) csatornán át először az elgázosítót táplálni. A szelep emelkedésénél az (FI) hasíték válik szabaddá úgy, hogy a (KI) fúvóka is fogja az elgázosítót a (B2) csatornán át táplálni; a szelep további emelkedésénél az (F2, F3) hasítékok is szabaddá válnak és az elgázosítót a (K2, K3) fúvókák a (B2, B3) csatornákon keresztül egymásután táplálják. A szelep emelkedését a (C3) pecek határolja. Az (F, FI, F2, F3) hasítékoknak ezen egymás fölött való elrendezése az elgázosító kielégítő működésére nagy fontossággal bír. A (C) szelepet alul határoló (C2) karima a gyűrűalakú (E) közbenső téren át a géphez áramló gázkeveréknek elegendő nagy támadó fölületet nyújt arra, hogy a szelepharang fölfelé mozgását a karimába ütköző gázkeverék elősegítse. Ily módon a szelepemelkedés abban a mértékben, amint a kiáramlási nyílások sorjában szabaddá tétetnek, fokozódik, minthogy ekkor a keresztüláramló gázkeveréknek a karimára ható nyomása a nyitott kiáramlási hasítékoknak megfelelően növekedik. Az 1. ábrán vonalkázottan föltüntetett (F) és (F3) hasítékok ebben a metszetben egyáltalában nem is láthatók és csak a világosság kedvéért vannak föltüntetve. Közvetlenül az önműködő (C) szelep fölött az ismeretes szerkezetű (W) fojtószelep van elrendezve. A forgatható (V) gyűrűalakú hüvelyben négy (VI) furat van kiképezve, melyek az (A) tok négy furatának felelnek meg, hogy a (B, Bl, B2, B3) csatornák mindegyikét hozzájáruló levegővel táplálhassuk. Az elgázosítőfalak esetleges fűtése céljából az (A) tokot (A4) köpeny veszi körül, melybe a gép hűtőköpenyéből meleg vizet vagy kipuffogó gázokat vezethetünk. Az (M) uszótartály szerkezete az ismeretes és a négy (K, KI, K2, K3) fúvókát tartó (Ml) tokkal áll összeköttetésben. A 4. ábrán föltüntetett kiviteli alakpál a (C) szelep az előző kivitellel ellentétben a (C5) szeleporsóra rá van ékelve. A szeleporsó itt a szeleppel együtt mozog, amenynyiben az (A2) szár központos furatában van vezetve. A (C5) szeleporsó alsó végére a (C6) csavaranya van rácsavarolva, mely úgy mint előzőleg a (C3) pecek, a szelep emelkedését határolja. Az 5. éa 6. ábrán föltüntetett foganatosítási alak szerint a (C) szelep több sugárirányú (C7) bordával van ellátva, melyek az (A) szekrény belső falán csúsznak és a szelep vezetésére szolgálnak, különösen, mikor ez legmagasabb helyzetében van. A föntismertetett kiviteli alakoknál előforduló fúvókák, csatornák és kiáramlási hasítékok száma természetesen eltérő is lehet. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Fecskendező-elgázosító, azáltal jellemezve, hogy az elgázosítóban egy, sugárirányú válaszfalak által a fúvókák számának megfelelően egymástól elkülönített (B, Bl, B2, B3) csatornákra osztott (Al) belső szekrény van elrendezve, mely lépcsőzetesen egymásfölött elrendezett vezérelt (F, FI, F2) hasítékokkal van ellátva, melyek a csatornákat az (A) elgázosító és az (Al) belső szekrény által képezett és a gép (G) beáramlási csatornájához vezető (E) közbenső térrel kötik össze. 2. Az 1. igényben védett elgázosító foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy az (Al) belső szekrény (F, FI, F2, F3) kiáramlási hasítékait az önműködően ható (C) harangszelep vezérli, mely az (Al) belső szekrény hengeres külső falán vezetve a kereszteződő válaszfalak