64745. lajstromszámú szabadalom • Verőcséve fonatokat készítő és zsinórverőgépek számára

Megjelent 1914. évi julius hó 24-éii. IVI.AGV. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMILEIRAS • 64745. szám. XII/d. OSZTÁLY. Verőcséve fonatokat készítő és zsinór verő gépek számára. A. RUDOLPH CÉG WIENBEN. Pótszabadalom a 59264. sz. törzsszabadalomhoz. A bejelentés napja 1912 október hó 17-ike. Az 59269. számú törzsszabadalom tár­gyánál a verőcséveállványt fölül lezáró szögvasat csuklója körül oldalt kellett ki­lengetni, hogy a csévét tengelyéről lehúz­hassuk, ill. arra ráhúzhassuk, vagy pedig, hogy a csévetengelyt hordó csúszkát a veröcséveállványról eltávolítsuk, illetve arra rátolhassuk. A jelen találmány (többekl között) a cséve, ill. az azt hordó csúszka eltávolí­tásának és rátolásának megkönnyítését célozza és ezt főleg az említett szögvas ki­küszöbölése, valamint azáltal éri el, hogy a fonalvezető kar akként van kihajlítva, hogy a csúszka pályájától oldalt fekszik és ezen csúszkának mellette történő elha­ladását lehetővé teszi. A mellékelt rajz a találmány tárgyának példaképpeni foganatosítási alakját tün­teti föl. Az • 1. ábra oldalnézet, részben metszet­ben. A 2. ábra a hozzátartozó fölülnézet. A (b) támasztó karimák közötti (a) térbe nyúlnak be a rajzban föl nem tünte­tett járatlemezek. A fölső (b) karima hordja a függélyes két (c, d) sínből álló verőcséveállványt. A (c) sínen vezető­dik, éppen úgy, mint a törzsszabadalom szerinti elrendezésnél, a függélyesen el­csúsztatható (f) csúszka, mely az egyik karimáján (h) kilincskerékkel ellátott (i) csévének (g) vízszintes tengelyét hordja. Az (f) csúszkához csuklósan van meg­erősítve a (k) akasztóemeltyű, melyet az (m) rúgó szorít a (h) kilincs fogai köze és állandóan a rövidebb (d) sin függélyes (n) hasítékába kapcsolódik. A jelen találmány szerint már most a verőcséve állványa az (i) csévéről (1. ábra) lefutó (p) fonal számára való (o) vezető­fülecs és a (d) sin feje között egy állan­dóan nyitott közzel van ellátva, melyen át az (i) cséve, megfelelő magassági hely­zetben, a (g) tengelyről lehúzható, illetve erre ráhúzható, míg a (d) sinnel mereven összekötött (e) fonalvezetőkar alul úgy van kihajlítva, hogy az (f) csúszka pályá­jától oldalt fekszik oly célból, hogy annak egyik vezető szárnya ezeri (el) kihajlása előtti közön átvonulhasson. Ezen * elren­dezés folytán az (f) csúszka minden ne­hézség nélkül vehető le a (c) sinről, ha az (i) cséve (g) tengelyéről le van húzva és a (k) emeltyű az (n) hasítékból kikap­csoltatott. A találmány -további újdonsága abban van, hogy az (f) csúszka egy a (k) emeltyű

Next

/
Thumbnails
Contents