64745. lajstromszámú szabadalom • Verőcséve fonatokat készítő és zsinórverőgépek számára
Megjelent 1914. évi julius hó 24-éii. IVI.AGV. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMILEIRAS • 64745. szám. XII/d. OSZTÁLY. Verőcséve fonatokat készítő és zsinór verő gépek számára. A. RUDOLPH CÉG WIENBEN. Pótszabadalom a 59264. sz. törzsszabadalomhoz. A bejelentés napja 1912 október hó 17-ike. Az 59269. számú törzsszabadalom tárgyánál a verőcséveállványt fölül lezáró szögvasat csuklója körül oldalt kellett kilengetni, hogy a csévét tengelyéről lehúzhassuk, ill. arra ráhúzhassuk, vagy pedig, hogy a csévetengelyt hordó csúszkát a veröcséveállványról eltávolítsuk, illetve arra rátolhassuk. A jelen találmány (többekl között) a cséve, ill. az azt hordó csúszka eltávolításának és rátolásának megkönnyítését célozza és ezt főleg az említett szögvas kiküszöbölése, valamint azáltal éri el, hogy a fonalvezető kar akként van kihajlítva, hogy a csúszka pályájától oldalt fekszik és ezen csúszkának mellette történő elhaladását lehetővé teszi. A mellékelt rajz a találmány tárgyának példaképpeni foganatosítási alakját tünteti föl. Az • 1. ábra oldalnézet, részben metszetben. A 2. ábra a hozzátartozó fölülnézet. A (b) támasztó karimák közötti (a) térbe nyúlnak be a rajzban föl nem tüntetett járatlemezek. A fölső (b) karima hordja a függélyes két (c, d) sínből álló verőcséveállványt. A (c) sínen vezetődik, éppen úgy, mint a törzsszabadalom szerinti elrendezésnél, a függélyesen elcsúsztatható (f) csúszka, mely az egyik karimáján (h) kilincskerékkel ellátott (i) csévének (g) vízszintes tengelyét hordja. Az (f) csúszkához csuklósan van megerősítve a (k) akasztóemeltyű, melyet az (m) rúgó szorít a (h) kilincs fogai köze és állandóan a rövidebb (d) sin függélyes (n) hasítékába kapcsolódik. A jelen találmány szerint már most a verőcséve állványa az (i) csévéről (1. ábra) lefutó (p) fonal számára való (o) vezetőfülecs és a (d) sin feje között egy állandóan nyitott közzel van ellátva, melyen át az (i) cséve, megfelelő magassági helyzetben, a (g) tengelyről lehúzható, illetve erre ráhúzható, míg a (d) sinnel mereven összekötött (e) fonalvezetőkar alul úgy van kihajlítva, hogy az (f) csúszka pályájától oldalt fekszik oly célból, hogy annak egyik vezető szárnya ezeri (el) kihajlása előtti közön átvonulhasson. Ezen * elrendezés folytán az (f) csúszka minden nehézség nélkül vehető le a (c) sinről, ha az (i) cséve (g) tengelyéről le van húzva és a (k) emeltyű az (n) hasítékból kikapcsoltatott. A találmány -további újdonsága abban van, hogy az (f) csúszka egy a (k) emeltyű