64732. lajstromszámú szabadalom • Szerkezet a hőfokváltozás mérésére, jelzésére vagy szabályozására

Megjelent litlé. évi julius Ijó 255-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 64782. szám. VII/f. OSZTÁLY. Szerkezet a hőfokváltozás mérésére, jelzésére, vagy szabályozására. STEENBJERG PEDER JÖRGENSEN TANÍTÓ FREDERIKSBERGBEN. A bejelentés napja 1913 május hó 15-ike. Tudvalevőleg némely folyadék forráspontja közelében a további melegbevezetés iránt igen érzékeny, amennyiben a forráspont közelében a hőingadozásoknak nagy gőzfeszültségingadozások felelnek meg. Az olyan hőmérők, hőszabályozók és más ily fajtájú készülékek működési módja azonban, melyeknél ily folyadékok vannak működő közeg gyanánt alkalmazva, igen megbízhatatlan, amennyiben egyrészt telítetlen gőz is képződik, másrészt a telített gőz ismét kondenzálódik. Találmányom szerint már most a gőzöket leadó, elgőzölögtethető folyadék helyett az említett célokra nyomást létesítő közeg gyanánt oly anyag szolgál, mely lehetőleg el nem gőzölögtethető anyagból áll, fölhevítéskor azonban a mindenkori hőmérsékletnek pontosan megfelelő, tekintélyes menynyiségű gázt ad le, mely kritikus hőmérsékletén túl telített gőzhöz, a tekintetbe jövő hőmérsékleteknél és nyomásoknál pedig sűríthetetlen gőzhöz hasonlóan viselkedik, vagyis ezen viszonyok mellett mint valódi gáz marad meg. A mindenkor létesített nyomás ily gázoknál tehát mindig a mindenkori hőmérsékletnek felel meg. Az ellennyomás szabályozása által az ily anyagokat hasonló készülék reakcióhőmérsékletét tetszőlegesen beállíthatjuk. Az illető anyagok tehát oly kémiai vegyü-" letek, melyek fokozódó fölhevítés által jobban és jobban, el nem gőzölögtethető anyagra és gázra bontatnak szét, mely alkatrészek azonban hőmérsékletcsökkenésekor ismét egyesülnek. Ily fölhasználható anyagok az ammoniagáznak a fémhalogénekkel való vegyületei, a hidridek, bikarbonátok stb. Mindazonáltal van elmaradhatatlan föltétel az, hogy a vegyületnek nem gázalakú alkatrésze szilárd test legyen. Ezen alkatrész, mely a gázzal szemben mint abszorpciós közeg viselkedik, folyékony (pl. olvasztott fém) is lehet. A tekintetbe jövő hőmérsékleteknél és feszültségeknél azonban el nem gőzölögtethetőnek kell annak lennie, vagyis lehetőség szerint saját gőzfeszültséggel nem szabad bírnia. A találmány lényegét megértjük, ha pl. az ezüstklorid ammoniagázzal való vegyületét ammoniagáz vizes oldstával állítjuk szembe. Utóbbinál ugyanis az ammoniagáz feszültsége mellett nemsokára a túlhevített, könynyen kondezáló vízgőz feszültsége is hatásos lesz, míg az ezüstklorid-ammoniánál csupán a fölhevítés mértéke szerint szabaddá váló ammoniagáz képezi az egyetlen, nyomást létesítő anyagot. Találmányom megvilágítása céljából a csatolt rajzon néhány készülék foganatosí-