64691. lajstromszámú szabadalom • Klozetöblítőszelep

Megjelent 1914, évi julius hó 17-én. SZABADALMI ^^ HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 64691. szám. XXI/b. OSZTÁLY* Klozetöblítőszelep. OSVALDELLA ROCCO GYÁROS TRIESTBEN. A bejelentés napja 1913 március hó 22-ike. Elsőbbsége 1912 április hó 16-ika. Jelen találmány tárgya önműködően záródó, az öblítővíz bevezetésére és mennyiségének megszabására szolgáló szelepek javítására vonatkozik, melynek lényege abban áll, hogy a szelepet egy, önműködően legmélyebb állásába beálló forgattyú teljes körülforgása által emeltetik föl a fészkéről és közvetlenül ezután a szeleptest mögött áramló víz nyomásának hatása alá helyeztetik úgy, hogy a szelepen keresztül lefolyó vízmennyiség egy folyadékkataraktus által szabályozott azon időtől függ, amelyre a szelepnek szüksége van, hogy ismét nyugalmi állásába térjen vissza. Az alábbiakban két foganatosítási alak van leírva, melyek csupán annyiban térnek el egymástól, hogy az első foganatosítási alaknál a folyadékkataraktus a szelep záródását g á 11 ó víz átfolyását szabályozza, míg a második foganatosítási alaknál a folyadékkataraktus a szelep záródását e 1 őidéző nyomó víz átfolyását vezérli. A mellékelt rajz 1. és 2. ábrája a találmány tárgyát képező szelepet két jellemző végállásában és két egymásra merőleges függélyes metszetében mutatja. A 3. és 4. ábra a találmány szerint szerkesztett öblítőszelep egy másik foganatosítási alakja oldalnézetben és a 3. ábra A—A vonala szerinti hosszmetszetben, amidőn azonban a 3. ábrában föltüntetett nézet a záróhelyzetnek, a 4. ábrában föltüntetett metszet pedig a nyitott helyzetnek felel meg. Az 5. és 6. ábra a 3. és 4. ábrában föltüntetett szelepnek két végállását mutatja, a 4. ábra B—B vonala szerinti metszetben. 7. ábra az 5. ábra C—C vonala szerinti részleges keresztmetszete. Az 1. és 2. ábrában föltüntetett foganatosítási alaknál az (a) szelepet egy differenciális dugattyú alkotja, melynek nagyobbik oldalára a zárási irányban működő rendes víznyomás, kisebbik oldalára pedig a záródást lassító folyadékkataraktus hat. Az (n) szelepház középső (k) része a szelepház alsó (e) részétől a fészek gyanánt szolgáló (7) szelepfenék által, a fölső, ugyancsak hengeres (x) résztől pedig az (i) válaszfái által választatik el. Az (i) válaszfalban van az (a) szeleptest vezetve, mely fölül nyitott cső alakjával bír, amelynek fölső széléhez csatlakozik a szelepház fölső (x) részében vezetett (8) dugattyú. Az (a) szeleptest a (6) nyílásokkal van ellátva, melyeken keresztül a (v) esőtoldaton át belépő nyomövíz a szelep zárt he^r zetében (1. ábra) csupán a (k) kamrába, a