64676. lajstromszámú szabadalom • Szulfátkemencék keverőberendezéseihez való kaparó és vakaró
Megjelent 1914. évi juliiis nó 17-én. MAGY ^ KIU. SZABADALMI HU HIVATAL SZABADALMILEIRAS 64676. szám. XII/b. OSZTÁLY. Szulfátkemencék keverőberendezéseihez való kaparó és vakaró. FARBWERKE VORM. MEISTER LUCIUS & BRÜNING CÉG M/M HÖCHSTBEN. A bejelentés napja 1913 julius hó 2-ika. Elsőbbsége 1913 február hó 14-ike. . A chémiai iparban valamely eljárás gazdaságoságára mértékadó befolyással van a berendezés ellentálló képessége. így savgyártásnál a kiadások jórészét a kemenceszerszámok, a keverőművek, kaparok stb erős elhasználódása okozza. A szulfát gyártásnál néhány évtizede használt mechanikus kemencék teljesítőképesség tekintetében még ma is a sav és magas hőfok hatásának leginkább kitett apparatura, a kaparó, tartóságától függ. A fémkaparók különösen a pörkölőövben használtatnak el gyorsan, ennek következtében a szulfátréteg a kemence fenéken rövidesen hőt át nem bocsátó vastagságig növekedik úgy, hogy a kemence nem dolgozik gazdaságosan és a réteg eltávolítása és javítása végett üzemen kívül kell helyezni. A szervetlen testeket földolgozó chémiai ipar minden kézi könyvében állandóan és ismételten találjuk a vakarok és kaparok kifogásolását ezen szempontból és ezen hátrány kiküszöbölésére eddig számos hasztalan kísérletet tettek. A jelen találmány már most ezen hátrányokat azáltal küszöböli ki, hogy a reakciókeverék átdolgozására való kaparok és vakarok előállítására sav- és tűzálló kőanyagot használ föl. Bizonyos kőfajok savállékonysága általánosan ismeretes. De az a gondolat, hogy ezen tulajdonság a jelen cél elérésére használtassék föl, teljesen új és ennek fölhasználása szakember számára nem is volt előrelátható. Eltekintve attól, hogy az irodalomban sehol erre vonatkozó megjegyzést találni nem lehet, a mechanikai kemencej szerkezetek dolgozó nagyszámú föltaláló is bizonyára fölismerte volna a kőből való kaparok nagy előnyeit. Az évtizedek óta ilyen berendezésekkel dolgozó üzemek is, melyek a ! kaparok hátrányait ismerik, bizonyára kihasználták volna ezen itt először sikerrel alkalmazott új gondolatot. Tűz- és saválló köveknek keverőművel ellátott szulfátkemencékben vakarok, kaparok stb. gyanánt való fölhasználása folytán ilyen kemencének az üzemtartama az eddiginek többszörösére hosszabbíttatik meg. Ez lényeges haladást jelent, mert megtakaríttatik a kihűlés, tisztítás, javítás stb. számára I való idő és különben is minden szakember ' tudja, hogy az üzemmegszakítások gyakorisága az egész telep rövid élettartamával egyértelmű. A rajzon ilyen kaparónak mechanikus szulfátkemence számára való fölhasználása van példaképpen föltüntetve. A saválló (a)
