64668. lajstromszámú szabadalom • Fűtőberendezés létesítésére zárt térben lévő közeg által eszközölt hőátvitellel
Megjelent 1914. évi julius lió lő-én. MAGY. ^ KIR. SZABADALMI jBSí HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 64668. szám Il/h. OSZTÁLY. Fűtőberendezés igen nagy hőmérsékletek létesítésére zárt térben lévő közeg által eszközölt hőátvitellel. DR BÖTTGER CARL W1LHELM TANÁR LEIPZIG-STÖTTERITZBEN ES MAX KETTERER CÉG LEIPZIG-REUDNITZBAN. A bejelentés napja 1913 julius hó 22-ike. Különböző üzemekben, így pl. szárító éa lepárló berendezéseknél, sütő berendezéseknél stb., magas hőmérsékletek létesítésére oly fűtő berendezéseket szokás alkalmazni, melyeknél tömítően zárt csövekben lévő víz képezi a hőhordozó közeget. Ily berendezésnél minden egyes csövet részben vízzel töltenek meg és ezután behegesztik, hogy a küllevegővel való közlekedését megakadályozzák. Az ily csövek, melyek egyik végükön hevíttetnek, az említett berendezéseknél évtizedeken, át alkalmazandók fűtő testek gyanánt. A kiterjeszkedő víz és gőz, mely az illető hőfoknak megfelelő nyomást éri el, a hőt egyenletesen viszi át a közvetlenül hevített csőrészről a cső többi részeire, melyek által a berendezésnek egy másik tere fűtendő. Könnyen belátható, hogy az ily berendezésnél, ha víz a hőhordozó közeg, csak 330°-ig terjedő hőmérsékletekről lehet szó, mivel a víznek kritikus hőmérséklete 365°-nál van (amikor is krbl 200 atm. nyomás éretik el) és így a víz már csak gázalakú (vagy ehhez hasonló) állapotban van jelen úgy, hogy a hőátvitelnek föntemlített módja megszűnik és igy a tüzelőtérbe nyúló csővég az izzásig hevíttetik föl. Innen van, hogy gondatlan fűtésnél a fűtő csövek explodálnak, különösen ha a csövek anyaga nem egészen hibátlan. Sőt varratnélküli, elektroacélból készült csöveknél, melyek 5 mm. falvastagságnál 2000 atm. nyomást bírnak ki, gyakran igen súlyos explóziók következnek be még akkor is, mikor nem történik túlfűtés. Ezen veszélynek eddig föl nem ismert oka abban rejlik, hogy a víz zárt térben való erős fölhevítésnél a vassal vegyi reakcióba lép, amikor is hydrogén és a vasnak egy oxydja képződik és igen magas, egészen 1500 atm.-ig terjedő nyomások lépnek föl. Az explózióknak képződése ily módon könnyen megmagyarázható, amikor is még figyelembe veendő, hogy a hydrogén a vason áthatol és a struktúrának káros befolyásoltatását okozza. A viz helyett oly anyagnak találása, mely erős fölhevítésnél a vassal nem lép oly vegyi reakcióba, mint a víz igen nagy nehézségekbe ütközött, míg aztán beható kísérletek alapján kitűnt, hogy gyűrűalakú konstitucióval biró szénhydrogének és ezeknek oxygénmentes származékai vagyis oly anyagok, melyek az előbbeniekből a hydrogénnak egymás elemmel vagy gyökkel való
