64640. lajstromszámú szabadalom • Centrifugális erő hatása folytán osztályozóberendezés

— 144 — mely a folyadékot gyűrűs fal alakjában a kellő sebességgel forgó dob belső falához tereli. A dob belsejében, de belső falától kellő távolságban sugárirányú (f) szár­nyak vannak előnyösen sugárirányban elmozgathatóan alkalmazva úgy, hogy külső éleiknek a folyadékfallal való kap­csolódása változtatható. Az (f) szárnyak a (k) tengelyen megerősített két (h) és (i) korong sugárirányú (g) hasítékaiban vannak vezetve; a (k) tengely körül a külső dob például az (1) szíjkorong segít­ségével forgatható, melynek belső nyílása adagoló csatornát képez. A szárnyak a külső végeikhez forgathatóan erősített (m) csukiórudak útján állíthatók be, me­lyek a (h) és (i) korongok agyain forgat­ható üreges tengely (n) karimáinak egy­más felé fordított oldalain vannak csuk­lósan megerősítve. A szárnyak beállított helyzetükben az (o) csavar útján rögzít­hetők. Alkalmas csapágyak támasztják alá a dobot tengelyén, más (a rajzon nem ábrázolt) csapágyakban pedig a tengely van ágyazva. A tengely forgatására a (p) szíj korong szolgál. A dob feneke termé­szetesen egy vagy több folyadékkibocsátó nyílással van ellátva. A berendezés működési módja a követ­kező: Ha a részek a kívánt forgási sebessé­get elérték, előnyösen tiszta vizet veze­tünk a dobba, míg ennek külső végénél a víz ki nem folyik. Ezután a kezelendő anyagot tartalmazó vizet vezetünk be, mire a nagyobb fajsúlyú részecskék (például ércelőkészítési termékek) a dob belső fölületére rakódnak lé, a kisebb fajsúlyú részecskék pedig szuszpendálva maradnak és a vízzel együtt kibocsátó nyíláson át eltávoznak. Ha már elég sok anyag rakódott le, is­mét csak tiszta vizet vezetünk be, míg a ki­folyó víz nem tiszta. Ezután a dobban maradt anyagot kiszedjük és az eljárást megismételjük. A találmány tárgyát képező berende­zés némely tekintetben hasonlóan dolgo­zik, azon ismert eljáráshoz, melynél a vizet a benne szuszpendált szilárd anyag­gal együtt kevéssé lejtős fenekű csatornán vagy csatornasorozaton vezetik végig, ez­által a súlyosabb anyagot kiválasztva. A hasonlóság abban áll, hogy mindkét eset­ben két erő egymásra merőlegesen hat. A közönséges kiválasztási módnál a két erő közül az egyik egyedül a nehézségi erő, a másikat pedig a folyó víz sebessége adja. A találmány tárgyát képező beren­dezésnél azonban a nehézségi erőt a cent­rifugális erő helyettesíti, a kiválasztó vályú mentén folyó víz sebességét pedig a víz kerületi sebessége azon fölülethez ké­pest, melyen az osztályozás végbe megy. A lényeges különbség tehát abban áll, hogy az új berendezésnél sokkal nagyobb erőket alkalmazunk, mint amelyek a kö­zönséges kiválasztási eljárásnál működ­hetnek. A találmány tárgyát képező be­rendezés, műszaki hatása tehát abban áll, hogy a részecskék méreteit mintegy megnagyobbítja, mely méretek a részecs­kéket az iszapszerű masszából kiválaszt­ják. Az új berendezésnél az iszaprészecs­kék tehát látszólag hasonló módon visel­kednek, mint a közönséges koncentráló asztalon vagy csatornában a nagyobb és könnyebben kezelhető részecskék. Míg az egyedül ható nehézségi erő esetében az iszap csak rendkívül vékony vízrétegben kezelhető, a dobban a vízfal jelentékeny vastag lehet. Megjegyzendő még, hogy a dob, illető­leg a benne lévő víz forgási sebességére vonatkozóan pontos adatok nem adhatók, mert ezek a kezelendő anyag, pl. érc szerint változnak. A két sebesség különb­ségének azonban mindig jelentékeny nagynak kell lennie, mert kis kerületi se­bességgel a találmány célját természete­sen nem lehetne elérni. Például kellően finoman eloszlatott wolframérc kezelésé­nél a legjobb eredményt a dobnak per­cenként 200 fordulatával és a szárnyak­nak percenként 425 fordulatával értük el, ha a dob átmérője 457 mm. volt. A beren­dezésnek bármily ércre való beállításánál a gépet kezelő kohász előnyösen a szár-

Next

/
Thumbnails
Contents