64601. lajstromszámú szabadalom • Eljárás érceknek forgó csöveskemencékben való agglomerálására

Megjelent 1914. évi julius lió 11-én. rr VI MAGY. SZABADALMI SZABADALMI LEIRAS 64601. száín Xil/d. OSZTÁLY. Eljárás érceknek forgó csöveskemencékben való agglomerálására. F. L. SMIDTH & C° CÉG KOPENHÁGÁBAN. A bejelentés napja 1913 március hó 31-ike. Elsőbbsége 1912 május hó 23-ika. Jelen találmány tárgya eljárás érceknek, mint pl. korhadt vasérceknek és torokpornak forgó csöveskemencékben való agglomerálására. A találmány célja, hogy az anyagnak a kemencefalakhoz való odasüléséből származó nehézségek elkerültessenek és hogy az agglomerálás elősegíttessék. A találmány célját azáltal érjük el, hogy az anyagot a kemence egy kiszélesített zónájában redukálóan hevítjük és azt a kiszélesített zónának a kibocsátás felöli határolásán való átlépésénél egy előhevített légáram hatásának tesszük ki. Az ércnek a kiszélesített csőkemencében való redukáló hevítését 800—900 G" hőmérséklet mellett végezzük, melynél még nem lép föl említésre méltó lágyulás úgy, hogy a kemencefalhoz való odasülés veszélye sem jön még figyelembe. Ha ezután az ércrészecskéket a kibocsátás felé fekvő határolás átlépésénél meleg légáram behatásának tesszük ki, akkor erős hőszabaddátétel mellett oxydálódás lép föl. Ezáltal az anyag meglágyul és poralakból darabos alakba képes átmenni. Minthogy ez egy magában az anyagban végbemenő vegyi folyamat által történik, ennekfolytán a kemencefal hőmérséklete alacsonyabb marad az anyag hőmérsékleténél, ami azt eredményezi, hogy az egyes ércrészecskéknek nagyobb az a törekvése, amely szerint azok egymáshoz tapadnak, mint a hidegebb kemencefalhoz való tapadás iránti törekvés. Ez azt eredményezi, hogy az összesült érc csomói a kibocsátás felé gördülnek, anélkül, hogy a kemencefalhoz erősen odasülnének és a kemencét eltömnék. Az eljárás foganatosításánál célszerűen oly módon járunk el, hogy először a kemencébe szokásos módon egy szénporvagy torokgázláng befuvása által begyújtunk, mimellett egyidejűleg ércet, pl. torokport öntünk föl, mely 10—12% koksszal van összekeverve. Mihelyt a kemencében megfelelő hőmérsékletet értünk el, a közvetlen tüzeléssel fölhagyunk és elegendő, ha levegőt fúvatunk be. Ekkor a kemencekiszélesítéstől a kibocsátás felé fekvő határoláson átlépő, redukálóan hevített ércnek föntemlített oxydálása megy végbe, miáltal az anyag összesülését érjük el. Az oxydálásnál szabaddá váló meleg elegendő, hogy az üzemet időközönként, bizonyos időn át, a kemencébe befúvott láng segélyével való közvetlen