64561. lajstromszámú szabadalom • Önműködően tokozó hüvely

tétes írónőn való alkalmazásában, míg az 5. ábra a 4. ábra egy részlete nagyobb léptékben. A betétes irón (l)-el a betét kitolására szolgáló kupak (13)-mal, a hüvely (2)-vel van jelölve. A (2) hüvelyt használaton kívüli helyzetiében a (7) rúgó tolja előre, úgy, hogy az az irón hegyét elfödi. A (7) rúgó fölső vége ;a (2) hüvely (14) pereméhez támaszkodik, míg* alsó vége a csúsztatható (15) gyűrűre fekszik rá. Az (1) irón oldalfalára két (11) csap van erősítve, melyek a (8, 12) kétkarú emelő, kétágú villának, vagy kengyelnek kiképzett (12) száraira támaszkodnak. A (8, 12) emelő a (9) pont körül forgathatóan van a (2) hüvelyre 'erősítve és az ironból kiemelkedő (8) karja megfelelő kiképzés által azirónnak a zseb oldalfalán való rögzítésre is szolgálhat. A (7) rúgó a (12) gyűrűt igyekszik lefelé tolni, ez viszont az (1) irón (11) csapjait, illetőleg a (12) villaszárakat nyomja. A (8, 12) emelőt lefelé mozgásában a vele merev összeköttetésben álló (10) nyúlvány határolja. Kézbevételnél a (8) kar lenyomódlik és az irón kitolódik a hüvelyből. Mihelyt az irónt elengedjük, a (7) rúgó hatása alatt.' a (2) hüvely eredeti helyzetébe visszaugrik. A (7) rúgót a (8) kar alá is helyezhetjük, mely esetben egyszerű lapos rúgó is lehet. A '6. ábra a hüvely egy másik változata közönséges vagy töltő tollszáron való alkalmazásában. A 'tollszár (l)-el, a hüvely, mely a jelen kiviteli álaknál a betétet végig beburkolja, l

(2)-vel és a nyomógomb (16)-tal van jelölve. A (16) nyomógombot használatnál beszorítjuk ía hüvelybe, miáltal a vele forgatható összeköttetésben lévő (17) nürnbergi olló megnyúlik és a, (19) forgásponthoz erősített tollszárat a hüvelyből kitolja, míg eredeti helyzetébe a (18) rúgó hozza vissza. A ;(17) nürnbergi ollón, mely a hüvely és ;

az irón között van elrendezve, tetszőleges számú csuklópontot alkalmaztunk úgy, hogy az eddigi kiviteli alakoktól eltérően a (16) gomb aránylag kis mozgásánál a betét jiagy utat írhat le. A töltő tollszár szabályozása ismert módon a (2) hüvelyből kinyúló (13) kupak útján történhet. A 6. ábrán föltüntetett kiviteli alak a fényképészetnél használatos hosszúhegyű retouche irónok, továbbá szúrö és égető tűk, orvosi műtőszerszámok, tollkések, tőrök istb. tokozására kiválóan alkalmas. A (16) gomb a hüvelyen oly magasságban van elrendezve, mint amilyen magasan rendszerint a használatnál az illető betétet fogjuk. A 7. ábra a hüvely egy további változata közönséges irónra erősítve. A hüvely a jelen kiviteli alaknál két részből áll; a belső (20) részből, mely közvetlenül az irónra szorul és az irónra erősítése tet^ I szőleges módon történhet. Ezen hüvely a (21) ütközőkkel van ellátva, melyek a (7) csavarrúgó mozgását határolják. A (2) külső hüvelyt a (7) rúgó a (22) ütközők útján jobbra t olja, miáltal a hüvely az irón hegyét befödi. Használatnál a (2) hüvelyt hátrahúzzuk és fölhasított rugalmas végét a betéthez, illetőleg ,a (20) belső hüvelyhez szorítjuk, miáltal a (2) hüvelyt ezen hátrahúzott helyzetében a keletkező súrlódás megtartja. Tökéletesebb rögzítés biztosítására a (2) hüvely belső oldalán hullámos fölüietűvé képezhető ki, mely a leszorításnál a (20) hüvely (24) hullámbarázdáiba kapaszkodik, vagy a kívánt rögzítés más megfelelő módon történhet. A (20) hüvely el is maradhat és a (7) rúgó végét megfelelő módon, pll kis szög segélyével erősíthetjük az (1) irönhoz. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Önműködően tokozó hüvely irónokhoz, irótollakhoz és hasonlókhoz, jellemezve a betétet körülvevő és azzal oly mó, don összekötött hüvely által, hogy a ! használati helyzetben a rúgó összenyo! módik, illetve a betétet a hüvelyhez viszonyítva, előre tolja. 2. Az 1. igényben védett hüvely változata, azáltal jellemezve, hogy kézzel eltolhatóan van a betéten elrendezve és hátra-