64560. lajstromszámú szabadalom • Eljárás eredeti bükkfából papírgyártásra alkalmas rostanyag előállítására

Megjelent 1914. évi julius hó 9-én, MAGY. ^ KIR. SZABADALMI H HIVATAL szabadalmi leírás 64560. szám. Xlll/a. OSZTÁLYEljárás erdei bükkfákból papírgyártásra alkalmas rostanyag előállítására. i BRAUN CARL MAGÁNZÓ MÜNCHENBEN. A bejelentés napja 1913 szeptember hó 13-ika. Elsőbbsége 1912 szeptember hó 14-ike. A nagy mennyiségben és igen olcsón kapható erdei bükkfát már régóta törekednek papírgyártási célokra fölhasználhatóvá tenni. Az eddig végzett kísérletek két csoportra oszthatók, úgymint: 1. olyanokra, amelyek erdei bükkfából fehéríthető sejtanyag előállítását; 2. olyanokra, melyek a nyers, vagy gőzölt bükkfa foszlatása által faanyagszerü termékek előállítását célozzák. A fehéríthető cellulózának bükkfából való előállítására irányuló kísérletek egyfelől azért nem vezettek sikerre, mert a nagy mennyiségű színes vegyületek föloldása, amelyek az anyag racionális fehérítését rendkívül megnehezítik, igen nagy nehézségeket okozott, másfelől pedig a bükkfában lévő, fényes barna tükörrostok oldhatlanok és fehéríthetlenek voltak s a fehérített anyagban mint barnás-sárga tisztátlanságok jelentkeztek. Fehérítetlen bükkfaanyag azonban a levegőn, különösen ha a szulíiteljárás szerint van főzve, csúnya szürke szinüvé változik és ennek folytán csak kevésbbé értékes papirfajokhoz használható, amelyeknek ára nincs arányban a bükkfaanyag termelési költségeivel. Azonkívül az intenzív vegyi kezelés a rostokat nagyon meggyöngíti. A nyers vagy gőzölt bükkfa foszlatása azonban igen rövid és merev s papirvagy kéreggyártásra alig alkalmas rostanyagot eredményez. Amellett a bükkfaanyagból készült termékek a bükkfaanyagnak a tüleveleü fák foszlatott anyagánál nagyobb fajsúlya miatt olyan vékony fogásnak, hogy azoknak alkalmazás^ egyenesen gazdasági hátrányokkal jár a papir- vagy kéregpapír fogyasztóira. A jelen, eljárás szerint az erdei bükkfából félcellulózaszerü anyagot készítünk és a kéreganyagokból csak annyit távolítunk el, hogy a kapott rostanyag a tűlevelű fákból előállított barna faanyagnál nem njagyobb, hanem inkább kisebb fajsúlyú legyen. Azonkívül a főzési műveletet úgy végezzük, hogy az anyag a főzés után a bontásra, vagy foszlatásra éppen elég puha lesz, amivel a rostok nagyon kiméivé lesznek és szép barna szint kapnak. Az erdei bükkfa földolgozása^ eszerint a következő módon megy végbe: A kérgétől megfosztott, levegőn szárított bükkfát először ismert módon lehetőleg vékony és apró darabokra vágjuk és gyönge savas bevonattal ellátott főzőedénybe töltjük. Azután olyan főzőlúgot adunk az edénybe, mely 100 kg. bükk-