64559. lajstromszámú szabadalom • Brikett kizárólag kokszmorzsalékból vagy előbbiből fahulladékkal keverve

Megjelent 1914. évi julius hó 9-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL szabadalmi leiras 64559. szám. H/a. OSZTÁLY. Brikett kizárólag kokszmorzsalékból vagy előbbiből fahulladékkal keverve. ALEXANDER JULIUS KIR. KORMÁNY- ÉS ÉPÍTÉSZETI TANÁCSOS ALTONÁBAN. A bejelentés napja 1913 julius hó 21-ike. Vasútüzemben különösen az alábbi éghető hulladékokat kapjuk: kokszmorzsalék ,(a lokomotivfüstkamrában keletkező szénpor), fűrészpor és gyaluforgács és az olajgázkészítésnél olajkátrány, valamint olajkorom. Ezen hulladékanyagokból mostanáig a gyaluforgácsot és a kokszmorzsalékot brikettek előállítására használták föl, melyek azonban a szuroknak vagy a kőszénkátránynak vagy más, a száraz desztillációnál szilárd kiindulási anyagokból származó sűrűfolyós kátrányoknak, kötőanyagként való ismert és szokásos alkalmazása következtében nem volttik használhatók, mert még magas sajtolási nyomás mellett is a szurok vagy a kátrány a kokszdarabkákat csak külsőleg tartotta össze, míg a számtalan kokszpórusban lévő levegő, a sajtolásnál szorosan bezáratik és nem tud eltávozni. Ennek az a következménye, hogy az ilyen brikettek a kazánrostélyon meggyújtva, mint ezt a tapasztalat mutatja, nagyon gyorsan szétesnek, mert a kokszmorzsalék pórusaiban lévő levegőrészecskék már az elégés kezdetén kiterjednek és a brikett szétesését létesítik, mielőtt még élénk elégés bekövetkezhetne. Ezáltal azonban a kokszmorzsalék brikettezése, mely brikettezés nélkül csak különösen kiképezett rostélyokon nagy üzemköltségeket igénylő alsó légnyomású tüzeléssel égethető el, céltalanná válik. A kötőanyagnak ajánlott nyers kőolaj sem felel meg céljának, mért kötőereje rendkívül csekély és az összesajtoláshoz nagyon hagy nyomást igényel, ami a brikettelőállítást tetemesen megdrágítja. A jelen találmány értelmében a kokszmorzsalék brikettezésére szurok vagy kőszénkátrány helyett kötőszerként az olajgázkészítésnél kapott kátrányt használjuk, mely, mint azt kísérletek mutatták, már 100 atm. sajtolónyomás alkalmazásánál a kokszmorzsalék pórusaiba be tud hatölni és a levegőt iezen pórusokból ki tudja szorítani. Egyidejűleg ez a kátrány már azért is sokkal jobb kötőszer, mint a már ismert kőszénkátrány, mert a gázolajok rendes elgázosításánál annak kere

k 30°/o-a részben változatlanul, részben mint folyékony és szilárd szénhidrogén a lecsapódó olajgázkátrányba megy át és ezen kátrány kötőerejét és fűtőértékét a kőszénkátránnyal szemben lényegesen (kb. 10600 h5-egység) növeli.