64538. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kálit és foszforsavat föltárt állapotban tartalmazó műtrágya előállítására természetes kálitartalmú szilikát kőzetekből és foszfortartalmú ásványokból

mert míg egyrészt a hőfoknak csak ezáltal lehetővé vált csökentésével lehet az itt tekintetbe jövő hőmérsékleteken már illó káliveszteségeit jelentékenyen csökkenteni, másrészt a kemence anyagát a zsugorított anyag a nagyon agresszív ömlesztésnél sokkal kevésbé támadja meg. A zsugorodás annál könnyebben megy végbe és a foszforsav és a káli annál tökéletesebben válik citromsavban oldhatóvá, mennél finomabban vannak őrölve és mennél bensőbben vannak keverve a komponensek. Ajánlatos ezért a keverést, úgy mint a portlandcement gyártásánál iszap formájában végezni. Az eljárás, főleg pedig a zsugorító eljárás foganatosítására legelsősorban forgó kemencék alkalmasak. Azt a meglepő tényt figyeltük meg ugyanis^ hogy a szóban forgó magas hőmérsékleten (1100—1300°) már illékony káli veszendőbe menő mennyisége még jobban csökkenthető, ha forgó kemencével dolgozunk. Emellett a tüzelőanyag állandóan mozgásban van, úgy hogy az égés* folyamatát egészen egyenletesen, azaz egyes részek elégtelen és mások túlságos hevítésének elkerülésével lehet vezetni. Az egyes részek folytonos mozgása következtében ezek az igen magas hőmérsékletű kemencegázokkal és falazattal mindig csak aránylag rövid ideig érintkeznek, mert azonnal friss tüzelőanyag födi be őket és keveredik közéjük. Nincsen kizárva, hogy a káliveszteségek csökkenése árra vezethető vissza, hogy a túihevítésnél illóvá vált káli a vele szembe jövő anyagban ismét kondenzálódik. Ezen magyarázat mellett szól az a körülmény} hogy a káliveszteségek még jobban csökkenthetők, ha az égetendő anyagot nedves állapotban adagoljuk a kemencébe. Az anyagnak az égetés előtt való nedvesítése még azzal a további előnnyel is jár, hogy ezzel az egyes porfinomságú anyagrészeknek bensőbb keveredése és bizonyos összetartása válik lehetővé, a mi a reakciót előnyösen befolyásolja. A káliveszteségek elkerülése azért nagyon fontos, mert a fölhasznált természetes kőzetek kálit csak korlátolt mennyiségben tartalmaznak. Épen úgy kell azonban természetesen az értékes foszforsav veszteségeinek lehető elkerülésére is törekednünk. Számos, különösen fiatalabb vulkanikus kőzet redukáló anyagokat, ú. m. grafitot vagy' szulfátokat is tartalmaz, amelyek organikus anyagokkal érintkezve, szulfidekké redukálódnak. Másrészt pedig a műtrágya előállításánál számbajövő ásványok, nevezetesen a koprolitek és foszforitek mindig organikus anyagokat is, ú. m. növényi részeket, gyökereket, Btb. tartalmaznak. Ezen széntartalmú anyagok elszenesednek, mihelyt vörösizzóvá válnak, magas hőfokon pedig redukálják a foszforsavat és ezzel veszteségeket okoznak. A foszforsavnak ebben rejlő veszteségei azáltal kerülhetők el, hogy a kemence izzási övében oxydáló atmoszférát tartunk fönn. Erre a czélra is különösen alkalmas a forgó kemence, amely az anyag mozgatásával a nagy tömegek fölhalmozódását megakadályozza és lehetővé teszi, hogy az oxydáló atmoszféra az anyag minden részére hosszabb ideig hasson, úgy, hogy az összes organikus anyagok elégése biztosítva van és redukáló gázokat nem vehetnek fel. Ezenkívül pedig forgó kemence alkalmazásánál az -oxydáló atmoszféra föntartására szolgáló levegőnek az izzási övön való keresztülvezetése igen könnyen végezhető. A forgó kemence alkalmazása tehát azzal a kettős előnnyel jár, hogy a foszforsav-és káli veszteségeket egyidejűleg csökkenthetjük. Azt találtuk továbbá, hogy fontos az egyes « anyagrészek idő előtti különválásának el| kerülése. Erre a célra egyes esetekben elég ' lesz az anyagot, mint előbb említettük, meg| nedvesíteni, más esetekben azonban czélszerű az anyaghoz az egyes részecskék kívánt összekötésére alkalmas kötőanyagokat, ú. m. marómeszet, gipszet, szulfátokat, sókat stb. keverni. Előnyös, ha erre a célra ^ olyan hozaganyagokat választunk, amelyek a reakcióban résztvesznek és alkalmasak