64520. lajstromszámú szabadalom • Szögmérő

Megjelent 1914. évi julius hó 7-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 64520. szám. VII/a OSZTÁLYSzögmérő. GOURSKY EDWARD KOLLÉGIUMI TANÁCSOS ÉS SCHICHOFF ALEXIS CÍMZETES TANÁCSOS SZENT-PÉTERVÁRON. A bejelentés napja 1913 julius hó 12-ike. A szögek lemérésének pontossága, amit jelenleg szögátvivő (transporteur), asztrolabium, teodolit, szintező műszer és más szögmérő eszköz- segélyével, noniussal kapcsolatban szoktak meghatározni, a készülék pontosságától függ és általában távolról sem felel meg a szögek mérésénjél és kiszámításánál szükséges gondosságnak. Eltekintve attól, hogy a szögeknek az említett műszerek segélyével való meghatározása sok időt vesz igénybe, mivel a műszereket vízszintes vagy függélyes helyzetbe kell állítani, a számítást a noniusznak puszta szemmel föl nem ismerhető mikroszkopikus beosztásai is megnehezítik úgy, hogy a szögnagyság meghatározásánál igen gyakran kellemetlen hibák lépnek föl. A találmány mindezen hátrányokat megszünteti s lényegileg abban áll, hogy a szögmérőnek szokásos irányzó része fogaskerékből, számlapból és mutatókból álló (óra- vagy számlálóműhöz hasonló) mechanizmussal van kombinálva, mely a lemérendő szög nagyságának pontos leolvasását teszi lehetővé. A mellékelt rajzon az 1. ábra példa gyanánt szögátvivót tüntet föl, rászerelt kerékmüvei együtt, a 2. ábra a kerékmű számlapjánlak fölülnézete, a 3. és 4. ábra pedig a találmány szerint berendezett tájoló fölülnézete és függélyes metszete. Az 1. ábrán föltüntetett egyszerű szögátvivőnél az (1) irányzókar (2) agyán fogkoszorú van kiképezve, mely a (3) fogaskerekekből és (4) számlapból álló óraművel kapcsolódik. Ha az (1) irányzókart a szögátvivő körívének mentén mozgatjuk, akkor az áramű kerekei forgásba jönnek s az (1) kar által megtett útat, tehát a leírt szög nagyságát a (4) számlap fölött forgó mutatók önlműködően jelezni fogják. Ha föltesszük, hogy mialatt az (1) kar (l°)^kal mozdul el, a másodpercmutató egy teljes fordulatot tesz, akkor nyilvánvaló, hogy a percmutató teljes fordulatának az (1) kar (60°)-kal való elmozdulása felel meg, míg az óramutató ugyanekkor a teljes körnek '/>-• részét írja le. A percmutató kétszeri körülfordulása tehát 120°-ot, háromszori körülfordulása 180°-ot jelent és i. t. Ily módon a számlap mutatóinak állásából a szög nagysága köny-