64511. lajstromszámú szabadalom • Zár

látva, hogy az orsó még némi eltolódás esetén is könnyen beletaláljon a csavaranya meneteibe. Az 1. ábrán a ládazár záróhelyzetben van föltüntetve. Ha a zárat nyitni akarjuk, úgy a (10) kulcsot, amelynek szára a (8) csap fölvételére szolgáló és ezen csap keresztmetszetének megfelelően alakított furattal, illetve üreggel van ellátva, a, (4') födőlemez nyílásán keresztül a (8) csiapra illesztjük és az (5) orsót annyira elforgatjuk, míg ennek menetei az (1) anyából teljesen ki nem csavarodnak. Amint az (1) anya és az (5) orsó közötti kapcsolat megszűnt, a (9) rúgó az orsót a (4) üregbe behúzza és a ládafödél fölemelhető. A (9) rúgó által célt érünk el, amennyiben egyrészt az (5) orsó csapja könnyebben hozzáférhetővé válik, másrészt pedig elkerüljük, hogy az (5) orsó kinyúló csavarmenetes vége, ami a nyitást vagy a zárást akadályozza és főként a zárás alkalmával esetleg megrongáltassék. Ezen kiviteli alakot azonban úgy is módosíthatjuk, hogy az (5) orsó (6) részét is menetekkel látjuk el, amelyek a (3) fal (4) furatában e célból alkalmazott korrespondeáló anyamenetekbe kapaszkodnak. Ez esetben a (7) váll és a (8) spirálrúgó elrendezése fölöslegessé válik, egyben pedig az (5) orsó állandó centrális vezetése is biztosíttatik. A találmánybeli zár természetesen bármely ismert kulcsszerkezethez rendezhető be, amennyiben a (8) csap helyett más megfelelő kapcsolórészeket alkalmazunk, mimellett rekesztők vagy tetszőleges más biztosító szerkezetek is rendezhetők el. Ha ajtókra alkalmazzuk a zárat, ahol a részek nem az átlapolás síkjában, hanem erre merőleges irányban mozdulnak el egymáshoz képest, akkor a (9) rúgó mellőzhető, és a (7) vállat az orrán vagy zárócsiapon előbbre, vagyis csavarmenetes részének végén rendezzük el. Ha a zárat az ajtó mindkét oldaláról kívánjuk működtetni, akkor gondoskodnunk kell arról, hogy az ajtónak a belső oldalról való zárása esetén a zárócsap vissza ne tolódjék, mert akkor a csavar nem jöhetne kapcsolatba az anya .meneteivel. E célból vagy a föntebb említett módon az orsót (6) részén is csavarmenetekkel látjuk el, vagy pedig a zárat a 2. ábrán látható módon képezzük ki. Ez esetben a (12) és (13) csapokkal ellátott orsó (11) csavarmenetes része a másik ajtószárnyba sülyesztett (14) hüvely csavarmeneteivel kapcsolódik. A (14) hüvely homlokvégén egy (15) födőlemez van elrendezve, amely hüvely karimájához csavarokkal van rögzítve? A (17) rúgó itt a (18) váll és a (16) födőlemez között van elrendezve, olykép, hogy az (5) orsót az ágyazására szolgáló üregből ki- és az anyába benyomni törekszik úgy, hogy az orsónak bármely oldalról történő elforgatásakor az anyamenetekbe csavartatik. Ezen kiviteli alak szerkezete és működési módja egyébként az 1. ábrabeli kiviteli alakhoz hasonló, a működtetésére szolgáló kulcs pedig úgy kívülről, mint pedig belülről ráilleszthető az orsónak (15), illetve (16) csapjára a zár nyitása, illetve zárása céljából. A csavarorsót célszerűen (4—5), nagy menetmagasságú csavarmenettel latjuk el és a csavarmenet hatékony fölületeit lehetőleg nagyra választjuk, hogy egyrészt az elzárás biztonságát növeljük, másrészt pedig a zárást, illetőleg nyitást lehetőleg kevés számú fordulattal érhessük el. A találmánybeli zárnak különös előnyei, hogy rendkívül egyszerű szerkezete mellett nagyobb biztonságot nyújt, mint a lakat, amennyiben nem verhető le, amellett megrongálódásnak kitéve nincsen, mert nincsenek is romlandó alkatrészei, s olajozni is csakis a közvetlenül hozzáférhető csavarmeneteket kell, ezenkívül figyelemre méltó, hogy zárás alkalmával az egymással összekapcsolandó részek szorosan egymásra húzatnak, ami különösen ott bír fontossággal, ahol az összekapcsolandó részek vetődésnek van-