64460. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék fa festésére és egyidejű konzerválására és szárítására
— 5 — Ezen festékek alkoholban oldva és vízzel föntiek szerint hígítva, az oldathoz sav gyanánt 10 dg. hánytató borkősavat és 2.5 g. kénsavat adunk. Ezen festéket a nátriumkarbonáttal előkezelt fába 45° hőmérséklet mellett hajtjuk be. Ezen festék is mindenféle fához használható. Ha a festékekhez sósavat alkalmazunk, akkor 200 1. fönt leírt festékoldathoz körülbelül 0.25 1. sósavat adunk, mely hidegen használható. A sósav alkalmazásánál bázis gyanánt gyönge rostú fánál káliumkarbonátot, erősebb rostú fánál pedig káliumhydroxidot alkalmazunk. Természetes, hogy az eljárás nincsen okvetlen bázis és sav alkalmazásához kötve, amenynyiben csak az a lényeges, hogy a festés előtt oly vegyület viendő a fa rostjaiba, mely egy a festékkel bevitt második vegyülettel cserebomlásba megy és a konzerváló vegyületet a fa rostjaiba képezi, mely ott lerakódik. Emellett fontos és a jelen találmány számára megkülönböztető az, hogy maga a festék oldatban mint kész festék vitetik a fába; ismeretes ugyanis oly eljárás, mely szerint a festék keletkezik a fa rostjaiban cserebomlás útján, ezen eljárás hátránya a jelen eljárással szemben azonban az, hogy a festésnél a színek tekintetében korlátozva vagyunk, mert nem minden kívánt szin állítható elő magában a fa rostjaiban és másrészt az így előállítandó festék igen költséges, ami az eljárást nagyon megdrágítja. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás fának festésére és egyidejű konzerválására, jellemezve azáltal, hogy a kész festék áthajtása előtt a fán egy bázist vagy más oly vegyületet hajtunk keresztül, mely a festékkel együtt a fába vezetett savval vagy egyéb vegyülettel cserebomlásba megy és a konzerváló sót képezi, mely a fa rostjai között lerakódik, mimellett a tulajdonképeni festék oldatban, mint kész festék szoríttatik a fába. 2. Az 1. igénypontban jellemzett eljárás foganatosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy a bázis vagy egyéb első vegyszer áthajtása után a fán erős nyomás mellett levegőt hajtunk keresztül, mely a fölösleges nedveket kihajtja. 3. Az 1. és 2. igénypontban jellemzett eljárás foganatosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy az erős légnyomás alkalmazása után a fából a nedveket és levegőt erős szívás által kiszívjuk és a légmentesen körülzárt fában légritkítást állítunk elő úgy, hogy a festék stb. bevezetésénél ezen gyorsan és egyenletesen szétoszoljanak a fában. 4. Az 1—3. igénypontokban jellemzett eljárás foganatosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy a festék stb. áthajtása után a fán nyomás, esetleg nyomás és szívás egyidejű alkalmazása mellett száraz meleg levegőt hajtunk keresztül, mely a fölösleges nedveket és gázokat eltávolítja és a fa gyors és egyenletes szárítását eszközli. 5. Eljárás farönkök homlokfölületének tömítésére impregnálási vagy festési célokra, jellemezve azáltal, hogy a rönk homlokfölületeibe azok széle! közelében egy hajlékony acélszalagot verünk be, mely köré égy tömítőgyűrűt fektetünk oly célból, hogy a homlokfölületeknek csak kis része legyen eltakarva és legnagyobb része az impregnáló, illetve festőfolyadék hatásának tétessék ki. 6. Eljárás farönkök légmentes beburkolására impregnálási vagy festési célokra, jellemezve azáltal, hogy a farönköt rugalmas hajlékony lemezzel vesszük körül, mely valamivel szélesebb a rönk kerületénél és a lemez széleit összefoglalva egy tengelyre csavarjuk, mimellett a tengelyt a rönkhöz, illetve a burkolólemezhez szorítjuk és ezen helyzetben rögzítjük.