64460. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék fa festésére és egyidejű konzerválására és szárítására

— 5 — Ezen festékek alkoholban oldva és víz­zel föntiek szerint hígítva, az oldathoz sav gyanánt 10 dg. hánytató borkősavat és 2.5 g. kénsavat adunk. Ezen festéket a nátriumkarbonáttal elő­kezelt fába 45° hőmérséklet mellett hajt­juk be. Ezen festék is mindenféle fához hasz­nálható. Ha a festékekhez sósavat alkalmazunk, akkor 200 1. fönt leírt festékoldathoz kö­rülbelül 0.25 1. sósavat adunk, mely hide­gen használható. A sósav alkalmazásánál bázis gyanánt gyönge rostú fánál kálium­karbonátot, erősebb rostú fánál pedig ká­liumhydroxidot alkalmazunk. Természe­tes, hogy az eljárás nincsen okvetlen bá­zis és sav alkalmazásához kötve, ameny­nyiben csak az a lényeges, hogy a festés előtt oly vegyület viendő a fa rostjaiba, mely egy a festékkel bevitt második ve­gyülettel cserebomlásba megy és a kon­zerváló vegyületet a fa rostjaiba képezi, mely ott lerakódik. Emellett fontos és a jelen találmány számára megkülönböztető az, hogy maga a festék oldatban mint kész festék vitetik a fába; ismeretes ugyanis oly eljárás, mely szerint a festék keletkezik a fa rostjaiban cserebomlás útján, ezen eljá­rás hátránya a jelen eljárással szemben azonban az, hogy a festésnél a színek te­kintetében korlátozva vagyunk, mert nem minden kívánt szin állítható elő magában a fa rostjaiban és másrészt az így előállítandó festék igen költséges, ami az eljárást nagyon megdrágítja. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás fának festésére és egyidejű konzerválására, jellemezve azáltal, hogy a kész festék áthajtása előtt a fán egy bázist vagy más oly vegyületet hajtunk keresztül, mely a festékkel együtt a fába vezetett savval vagy egyéb vegyülettel cserebomlásba megy és a konzerváló sót képezi, mely a fa rostjai között lerakódik, mi­mellett a tulajdonképeni festék oldat­ban, mint kész festék szoríttatik a fába. 2. Az 1. igénypontban jellemzett eljárás foganatosítási alakja, jellemezve azál­tal, hogy a bázis vagy egyéb első vegyszer áthajtása után a fán erős nyomás mellett levegőt hajtunk ke­resztül, mely a fölösleges nedveket ki­hajtja. 3. Az 1. és 2. igénypontban jellemzett el­járás foganatosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy az erős légnyomás alkal­mazása után a fából a nedveket és le­vegőt erős szívás által kiszívjuk és a légmentesen körülzárt fában légrit­kítást állítunk elő úgy, hogy a festék stb. bevezetésénél ezen gyorsan és egyenletesen szétoszoljanak a fában. 4. Az 1—3. igénypontokban jellemzett eljárás foganatosítási alakja, jelle­mezve azáltal, hogy a festék stb. át­hajtása után a fán nyomás, esetleg nyomás és szívás egyidejű alkalma­zása mellett száraz meleg levegőt haj­tunk keresztül, mely a fölösleges ned­veket és gázokat eltávolítja és a fa gyors és egyenletes szárítását eszközli. 5. Eljárás farönkök homlokfölületének tömítésére impregnálási vagy festési célokra, jellemezve azáltal, hogy a rönk homlokfölületeibe azok széle! közelében egy hajlékony acélszalagot verünk be, mely köré égy tömítőgyűrűt fektetünk oly célból, hogy a homlok­fölületeknek csak kis része legyen el­takarva és legnagyobb része az im­pregnáló, illetve festőfolyadék hatásá­nak tétessék ki. 6. Eljárás farönkök légmentes beburko­lására impregnálási vagy festési cé­lokra, jellemezve azáltal, hogy a fa­rönköt rugalmas hajlékony lemezzel vesszük körül, mely valamivel széle­sebb a rönk kerületénél és a lemez széleit összefoglalva egy tengelyre csa­varjuk, mimellett a tengelyt a rönk­höz, illetve a burkolólemezhez szorít­juk és ezen helyzetben rögzítjük.

Next

/
Thumbnails
Contents