64459. lajstromszámú szabadalom • Szakaszos hűtési eljárás és hűtőberendezés

2 — a telítési fokok különbözők, a folyadék a fajsúlykülönbség következtében az alsó tartályból a fölsőbe száll és a fölső tartályban lévő hidegebb vagy súlyosabb folyadék az alsó tartályba esik vagy folyik le, hogy az innen fölszállt . könnyebb folyadékot pótolja. Az alsó tartály mindig folyadékkal telt marad. Ezen keringés a hűtési eljárásnak úgy desztillációs, mini elnyeletési szakaszában végbe megy, minthogy a fölső és alsó tartály folyadéka között mindkét szakaszban hőmérséklet különbségek lépnek föl. A desztillációt ugyanis úgy végezzük, hogy az ehhez szükséges hőt az alsó tartályba vezetjük, az elnyeletési szakaszban pedig az ammóniagázt az alsó tartályba bocsátjuk úgy, hogy az elnyeletésnél fölszabadúló rejtett hőt az alsó folyadékrész veszi föl legelőször. Megemlítendő még, hogy a keringés sebességét kezdetben csak a két tartályban fönnálló hőmérsékletkülönbség létesíti és határozza meg, de a desztilláció, illetve az elnyeletési szakasz folyamán ehhez még egy-egy erő járul, mely erők a keringési sebességet még növelik. Az egyik, a desztillációs szakaszban működő erő az a nyomáskülönbség a fölső és alsó tartály között, melyet az alsó tartály külső hevítése alkalmával gyorsan fejlődő gázok és gőzök létesítenek, míg a másik, az elnyeletési szakaszban működő erő azon nyomáskülönbség, melyet az elnyeletés alkalmával az alsó tartályban fölszabaduló rejtett hő létesít. A keringési sebességet különben még az a részleges vákuum is elősegíti, melyet a fölső tartályban lévő folyadék fölött EÍZ elnyeletési szakasz előtt és közben gondosan létesítünk és fönntartunk. Az új hűtési eljárást a foganatosítására alkalmas, a mellékelt rajzon példaképen föltüntetett hűtőberendezéssel kapcsolatban fogjuk részletesen leírni; a mellékelt rajzon a berendezés vázlatosan az 1. ábrán fölülnézetben, a 2. ábrán pedig részben metszett oldalnézetben van föltüntetve; ezen az ábráii a hűtőkígyó a folyadéktartály alá van rajzolva, a gyakorlatban természetesen a hütőkígyó mindig a folyédéktartály fölött van elhelyezve; a 3. ábrán az alsó és a fölső tartálynak és a keringési csöveknek a 2. ábra 3—3 vonala szerint vett függőleges keresztmetszete van föltüntetve. A (7) alsó tartály átmérője előnyösen jelentékenyen kisebb, mint hossza, és a tartály vízszintesen fekszik. A tartály aiatt hevítőberendezés van alkalmazva, mely a (6) lángzókkal és az (5') szabályozó szeleppel ellátott (5) gázcsőből áll. Mint a rajzon látható, a fölső tartály két vagy több kisebb tartályra van osztva és ezáltal kisugárzó fölülete, aránylag növelve van. Jelen esetben három (8) tartály van alkalmazva, melyek vízszintesen, a hosszabb alsó tartályhoz képest harántirányban és egymással párhuzamosan fekszenek. A (8) tartályok együtt a fölső tartályt képezik és mindegyik az alsó tartállyal keringési csövek által van összekötve. A (8) tartályok fölött a (15) főcső van elrendezve. A (14) csövek előnyösen körülbelül a (7) tartály közepétől ezen tartály tetején át terjednek, fölső végeiken a (15) főcsőhöz csatlakoznak, a (7) tartályban lévő alsó végeik pedig a (14') lyukasztásokkal vannak ellátya, melyek a folyadék belépését megkönnyítik és megakadályozzák gőz vagy gáz öszszegyülemlését az alsó tartály fölső részében. A (16) csövek a (15) főcsőtől lefelé haladnak és a (8) tartályok tetején át ezekbe körülbelül a fenékig nyúlnak le. A (14, 15, 16) csövek, a (8) tartály és a (21, 12) csövek alkalmas szifont képeznek, mely biztosítja a (8) tartály hideg vizének a (7) tartály melegebb folyadékára való gyors kicserélését. Mint a 2. és 3. ábrán világosan látható, minden egyes (16) cső az alsó végén a lyukasztott (61) harántcsővel yan fölszerelve, mely szétoszlató berendezést képez. Mindegyik (8) tartályból két (12) cső terjed lefelé és a (7) tartály alsó részével van összekötve és vele közlekedik. A (12) csövek, mint a 3. ábra mutatja, a megfelelő (8) tartá-