64458. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés különböző szemnagyságú alapanyagnak ellentétes irányba vezetett lisztszerű kötőanyaggal való burkolására festőanyag hozzáadásával vagy anélkül

A lényeges és az ismert eljárásoktól tel­jesen eltérő újitás a jelen eljárásnál abban áll, hogy valamely vizes, megnedvesített vagy száraz, egyenlő vagy különböző szemnagyságú alapanyagot alkalmas esz­közök segélyével először folytonosan szemnagyság szerint osztályozunk és a kötőanyagot tartalmazó ellenáramban úgy vezetjük be, hogy a legnagyobb sze­mek vagy darabok a leghosszabb, a leg­kisebb részek pedig a legrövidebb ideig legyenek a kötőanyag áramának kitéve. Csak közvetlenül ezen eljárás után hull az így előkezelt anyag az áramláshoz ké­pest harántirányban a kötőanyag áramán keresztül, miként ez hasonló keverékek nedvesítésénél vagy lisztszerű anyagok föltárásánál ismeretes. Ezen ismert eljárásoknál azonban a lo­csolásra használt folyadék vagy a gőz­sugár nem visz magával semmiféle szilárd anyagot. Ezzel szemben a jelen eljárás szerint a kötőanyaggal már burkolt anyag az ára­mon harántirányban való keresztülesése közben kötőanyaggal még dúsítandó és burkolandó. Csak ezen burkolás után la­pátoljuk össze ismert módon és ismert eszközökkel az egész keveréket. A jelen találmánnyal elért előny tehát abban áll, hogy az alapanyag és a kötő­anyag között fönnálló kötőképességet tet­szésszerint kihasználhatjuk, minthogy egyenlő vagy különböző szemnagyságú alapanyagokat előzetes kiválasztás nélkül nedvesen vagy szárazon kötőanyagba, il­letve hozzáadott festőanyagba elkeverve, egyenletesen, úgy burkolhatunk, hogy ezen festőanyagok a szemfölület minden mélyedéseibe egyenletesen behatolnak, bármilyen alakúak is azok. Ez lényegében az alapanyagnak kötő­anyaggal telt ellenáramban való vezetés közben eszközölt oly osztályozásában áll, hogy a legnagyobb darabok a leghosszabb ideig vannak ezen áramnak kitéve. Éppen ezen folyamat által lehetséges azonban ismert egyes folyamatokat avval olykép kombinálni, hogy ily módon a leg­különbözőbb anyagokat földolgozhatjuk és a végeredmény, illetőleg a végtermék a legkülönbözőbb speciális célokra alkal­massá tehető anélkül, hogy az eljárás fo­ganatosítására szolgáló berendezéseket változtatni kellene. A végeredmény nagy változtathatóságát egyrészt az alkalmazott anyagok kiválasz­tása, másrészt az áramerősség szabályo­zása és hozzávezetés által érjük el. Az eljárás tehát nem szorítkozik a be­ton és habarcs készítésére, hanem egy­aránt alkalmazható a legkülönbözőbb gyúrható anyagok előállításánál, ame­lyekből használati tárgyak formáltatnak és sajtoltatnak. A beton és habarcs készítésénél, vala­mint műkövek előállításánál a kötő­anyagnak egyenletes hozzáadása és mesz­szemenő szabályozhatósága folytán a leg­nagyobb húzási, hajlítási és nyomási szi­lárdságot érjük el. • Minthogy ugyanezen föltételek mellett egyidejűleg festékanyagot is vezethetünk be, a végkészítménynél a legkülönbözőbb színhatásokat érhetjük el. Mindezek közvetlenül egymást követő munka-menettel eszközölhetők anélkül, hogy a különböző szemnagyságú alap­anyagot előzőleg egyenletesen osztályozni kellene, ami eddig ilyen hatás elérésére már a szükséges benső keverés miatt is elengedhetetlennek látszott. Az eljárás továbbá a munkások ügyes­ségétől és figyelmességétől független, Tehát az eredményt jelentékeny idő és drága szakavatott munkaerő megtakarí­tásával és selejtárúk nélkül érjük el. A berendezések, melyekkel ezen eljárás foganatosítható — mint már említettük — nagyon különbözőképen szerkeszthetők, ha csak az eljárás alapföltételeinek meg­felelnek. Mellékelt rajzon példaképen két ilyen, a föltételeknek megfelelő foganatosítási alak van föltüntetve. Az 1. ábra az egyik foganatosítási alak hosszmetszete, a 2. ábra hátulnézete, a

Next

/
Thumbnails
Contents