64444. lajstromszámú szabadalom • Elektrolitikus bontócellák

Megjelent 1914. évi juiiius hó 27-jén. MAGY. SZABADALMI KIH. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 64444. szám. Vll/i. OSZTÁLY. Elektrolitikus bontócellák. HOOKER ELEKTROCHEMICAL COMPANY CÉG NEW-YORKBAN. A bejelentés napja 1913 junius hó 4-ike. A jelen találmány diafragmával fölszerelt elektrolitikus bontócellákra, főként pedig nátrium- és káliumkloridoldatok szétbontására való cellákra vonatkozik. A találmány tárgyát tévő cella' olyan szerkezetű, hogy nagy erősségű árammal táplálható, s nemcsak az egyes celláknak, hanem azok sorozatainak kapcsolásai is igen egyszerűen végezhetők, amellett hogy a kapcsolások céljára csák kevés fémre van szükség. Az; új cellaelrendezésnek ezenkívül meg van az az előnye, hogy igen jól hozzáalkalmazható akár az egyes cellák elektromos összekötésénél fölmerülő különböző követelményekhez, akár egész cellasorok teljesítőképességéhez. A mellékelt rajz a találmány tárgyának egy példabeli kivitelét tünteti föl. Az 1. ábra két többkamrás cellát tüntet föl a jobb oldalon végnézetben, a baloldalon pedig a 2. ábra I—I vonala szerint vett metszetben. A > 2. ábra részleges vízszintes metszet at 1. ábra II—II vonala mentén, A 3. ábra a cellából kivett katódnak és diafragmának szemléleti képe egy katódöböl függőleges metszetével. A 4. ábra függőleges metszet a 3. ábra IV—IV vonala szerint. Az 5. ábra bizonyos a katód függőleges magassági mérete és a cella kezdeti és üzemfeszültsége között megfigyelt összefüggések diagrammája. A rajzon föltüntetett cella betonmaszszából készült edényből áll, amely az (1) fenékből, (2) födőbőí, (3) végfalakból és két (4) harántközfalból tevődik össze, amely részek három egymás fölött fekvő azonos alakú és nagyságú (5) anódkamrát alkotnak. A cella tokja akár egy darabból állhat, akár pedig több részből tehető össze. Mindegyik (5) anódkamra hosszú, aránylag alacsony teret alkot, amelynek ívelt (5) teteje alatt gyűlik össze a cellában fejlesztett klórgáz. Az elektrolit ÍÖ1-színét itt úgy állítjuk be, hogy az árámlás a diafragmán keresztül állandó legyen. (7) jelzi a friss elektrolit beömlési nyílását, (8) a kiöblítő nyílást. Az elhasznált elektrolit mindegyik anódkamrából a (3) végfalban alkalmazott hoszszúkás (10) kiömlési nyílásokon egy külső saválló (11) edénybe folyik át, ahonnan a fővezetékbe jut a (12) csöveken, amelyek függőleges irányban beállíthatók, hogy az elektrolit fölszínét a különböző kamrákba szabályozhassuk. A (12) csövek bősége olyan, hogy azok