64437. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és gép csomózott vagy smyrna szőnyegek készítéséhez alkalmas félgyártmány előállítására
A hurkok képzésére vándorló csévékről lefejlő vetülékfonalak a párosával egymás mellett fekvp láncfonalak mindegyike körül körültekertetneik. Ezen fonalvezetés révén azt is elérjük, hogy a szövetnek az I—I vonalak mentén (5. ábra) való szétdaraboláaa után a bolyhfonáldarabok a láncok ugyanazon oldalára jutnak és egyoldalon bolyhos szalagok állnak elő, a csomók pedig a kézi csomózás útján előállított csomókkal egyenértékűek és a szalagok a szőnyegkészítésnél vetülék gyanánt közvetlenül fölhasználhatók. A rajzon (ka ) és (kb ) láncfonalak, (f) vetülékfonalak, (1., 2., 3. stb.) a csévéket hordó vetélők, (a) és (b) a láncfonalak vezetőlécei. A hurokképzés menete az 1—4. ábrák szerint a következő: Az (1., 2., 3. stb.) vetélők a (k») és (kb ) láncfonalak között elülről hátra hatolnak (1. ábra nyílirány), azután hátulról előre jönnek a (ka ) és (kb ) láncfonalpárok baloldalára (2. ábra). Folytatólag a vetélők elülről a láncfonalpárok jobb oldalán hátra kerülnek (3. ábra), végül a(ka )és(kb ) láncfonalak között hátulról előre jutnak (4. ábra), mire minden vetélő a következő láncfonalpárhoz kerül, ahol a leírt folyamat megismétlődik. Ezen eljárás foganatosítására a 9 — 12. ábrákon föltüntetett gépet alkalmazzuk. A 9. ábra a gép keresztmetszete bal felé nézve, a 10. ábra a gép baloldali végének nézete, a 11. ábra a gép jobboldali végének nézete és a 12. ábra a gép keresztmetszete jobbfelé nézve. Az (A) bakokon két (C, D) gerenda nyugszik (9—12. ábra), melyekre az (1., 2., 3.) stb. vetélőket íartó segmensmetszetű (c, d) fésűk vannak erősítve, Az utóbbiak alatt (B, B1 ) fogaspalástú hengerek vannak forgathatóan elrendezve, melyek az 1., 2., 3. stb. vetélőknek a fésűk (bordák) alá nyúló fogazatába kapaszkodnak és a vetélőknek a fésűk között való lengetésére szolgálnak. Ezen hengerek között a (ka ) és (kb ) láncfoualak vezetésére (kitérítésére) szolgáló (a, b) vezetőlécek (9. ábra) vannak elhelyezve. Ezen lécek mindegyike a rajzon föl nem tüntetett bütykös tárcsák révén hosszában ide-oda tolható. Alattuk az (m) henger van elrendezve, melyről a (ka ) és (kb ) láncfonalak letekercseltetnek és az (a, b) léceken levő fűlecseken át fölvezettetnek az (i) sinhez, melynek mellső éle mentén a szövet szövődik. Ezen él egyúttal a (c, d) fésűkben lengetett vetélők lengési tengelye. Ezen sin közelében két (g, h) tűs léc van ismert módon föl- és lefelémozgathátóan elrendezve, melyeknek tűi a láncfonalak közé nyúlnak és egyrészt ezeket egymástól kellő távolságban tartják, másrészt a képezett hurkokat az (i) sinhez tolják. Ezen tűs lécek mozgatására ismert módon íves tárcsák és megfelelő rudazatok szolgálnak. Az (i) sin fölött az (n) henger van elrendezve, mely a szövetet húzza. A szövet a (p) vágószerkezeten sávokra vágva az (r) gőzölőn átvezetve az (o) dobra tekercseltetik. Hogy a gép miként végzi az 1—4. ábrákon vázolt munkát, azt a 13—17. ábrák tüntetik föl vázlatosan. Ezen ábrák fölső része nézet, alsó részük pedig alaprajz, ahol a láncfonalak apró körökkel és az (1., 2., 3.) stb. vetélőcsévék kicsiny négyszögekkel vannak jelezve. A nézetábrákon az előretolt csévék sávozva vannak, a hátratoltak fehéren hagyattak. Az ábrák azon állapotot tüntetik föl, melyben a csévék az alaprajzokban látható nyilak irányában mozgásnak indulnak. A gépen természetesen sokkal több láncfonal és cséve alkalmaztatik, mint ezen ábrákon. Legyen a kezdőhelyzet az, melyet a 13. ábra mutat. Az 1., 2., 3. stb. csévék a mellső (c) fésűben vannak, a mellső láncfonalvezető (a) léc balra tolatott, a hátsó (b) léc jobbra. A hátramenő csévék a (ka ) és (kb ) láncfonalak között a hátsó (d) fésűkbe jutnak (14. ábra). Most az {a) léc és vele a (ka ) láncfonalak jobbra tolatnak, a (b) léc előbbi helyén marad. A csévék a mellső fésűbe térnek vissza a (ka ) láncfonalak baloldalán, melyek most egyszer körülhurkoltattak. Az (a, b) lécek balra tolatnak (15. ábra), mire
