64436. lajstromszámú szabadalom • Javítások ekéken
a fölszántott föld oldala felé ki van hajlítva és ezen kihajlított gerendelyrészre a szokásos (19) szorítókengyel segélyével a mellső (20) kis csoroszlya van erősítve úgy, hogy e csoroszlya minden különleges beállítás, alátétlemezek stb. nélkül kapja a munkához legcélszerűbb ferde helyzetet, melynek folytán az eke munkaközben folytonosan a fölszántandó föld (tarló) oldala felé szoríttatik. A mellső csoroszlya ezen elrendezése azt is lehetővé teszi, hogy a (19) szorítókengyel meglazítása és eltolása után a mellső (20) és a hátsó (21) csoroszlya közti, a munka irányára merőleges távolság a szükség esetén könnyen és pontosan legyen beállítható. Ezáltal továbbá elérj.ük, hogy a mellső csoroszlya a szokásosnál rövidebb és így vékonyabb is lehet, minthogy tudvalevőleg a szokásos hosszú csoroszlyát rugalmas ingásának elkerülésére túlságos vastagra is kellett méretezni. Végül a (9) kormánylap (22) szántóvasának orra kötött és száraz talajba való könnyű behatolása céljából a találmány értelmében külön (23) süveggel van ellátva, amiut az az 5. és 6. ábrákon látható. E célra a (9) kormánylappal a szokásos módon összeerősített, úgynevezett (24) ekenád csúcsban végződő (25) nyúlvánnyal bír, melyre annak (26) vízszintes csavarmenetes furatába becsavart (27) csavar segélyével a szintén csúcsban végződő (23) süveg erősíthető. E süveg kopás után újjal cserélhető ki annélkül, hogy a szántóvasat kicserélni kellene. A fönt leírt javítások természetesen megfelelő átalakításokkal nemcsak egyes, hanem kettős é3 hármas ekéken, úgyszintén extirpátorokon, altalaj turó ekéken stb. is alkalmazást nyerhetnek. Azáltal, hogy az 1. ábrán látható módonmeghajlított ekegerendelyen a vonóállat vonóerejének támadási pontja a két csoroszlya közé esik, az eke középrészével szorul a földhöz és a • szántóvas orra a vonóerő hatása alatt behatol a földbe úgy, hogy az eke egészen a talpán jár és egyenletesen súrolja a barázda fenekét. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Javítás ekéken, azáltal jellemezve, hogy az eketaligának a vonóállatok befogására szolgáló rúdja az eketaliga kerekeinek tengelye alatt, egyenlőtlen kétkarú emeltyű alakjában forgathatóan van elrendezve és belső, rövidebb karjának végébe akasztott lánc közvetítésével az ekegerendellyel összeköttetésben álló egyenlőtlen kétkarú emeltyűnek mellső végével az eketaliga kerekeinek tengelye fölött az eketaligára támaszkodó külső hosszabb karjával van összekötve azon célból, hogy a rúdba befogott vonóállatok vonóerejének hatása alatt az eke, mellső részével lefelé, a talajba behúzassék. 2. Javítás ekéken, azáltal jellemezve, hogy az eketaligának a vonóállatok befogására szolgáló rúdja az ekegerendely és az ezzel összeköttetésben álló, az 1. pontban említett egyenlőtlen kétkarú emeltyű középvonalához képest a fölszántott föld oldala felé el van tolva, azon célból, hogy a rúdba befogott vonóállatok vonóerejének hatása alatt az eke, oldalával a fölszántandó föld oldala felé huzassék. 3. Javítás ekéken, azáltal jellemezve, hogy az eketaliga kerekeinek tengelye csőalakú és a kerekek helyén keresztfuratokkal bír, melyeken a kerekek küllőit alkotó, célszerűen körkeresztmetszetű rudak vannak keresztüldugva és megfelelően való meghajlítás után végeikkel a célszerűen T-alakú keresztmetszetű kerékkoszorúkra rászögecselve, azon célból, hogy a kerékagyat és a kerékmegerősítő csavarokat mellőzhessük és szilárd, könnyű és olcsó eketaligát állítsunk elő. 4. Javítás ekéken, azáltal jellemezve, hogy az eketaliga az ekegerendellyel két csuklós drót segélyével van összekötve, melyek egyike célszerűen hosszabbítható és rövidíthető az eke oldalirányú beállítása céljából és melyek egyik végükkel az eketaliga kerekeinek tengelye alatt az eketaliga rúdjának középvona-