64414. lajstromszámú szabadalom • Javítások mótoros ekéken

ható el és rögzíthető. A (42) csavaranyák révén tehát a (36) keréktengelyt a (37) ívvezetékben magasabbra vagy alacso­nyabbra állíthatjuk, mimellett a (38) ágy lengő fölfüggesztése lehetővé teszi az ív­ben való eltolásnál föllépő elfordulást. Az ágy billenésének meggátolására lefelé nyúló (43) nyúlvánnyal van ellátva, mely a (44) széles vezetékben mozoghat el; ez utóbbi oly méretű, hogy a nyúlványnak a csapíves vezetése folytán föllépő elfor­dulását megengedje. Az ingás elrendezés természetesen más­ként is képezhető ki, lehetne pl. a forog­ható hüvelyt alul és a vezetéket fölül el­rendezni, mely esetben az orsó nem hú­zásra, hanem nyomásra lenne igénybe véve. Az (1) járókereknek a talajhoz való fo­kozott tapadását s a változó viszonyok­hoz való alkalmazkodását azáltal érjük el, hogy a kerekeket kapaszkodókkal lát­juk el, melyek a keréktalptól számított kinyúló magasságuk tekintetében beál­líthatók. A beállítás igen rövid idő alatt eszközölhető s fölöslegessé teszi a régi kapaszkodóknak leszerelését és e célra a géppel vitt más kapaszkodók fölszerelé­sét, miként az eddig szükséges volt. A kapaszkodó egy példája a 6., 7. ábrá­ban látható. A (b) kapaszkodó villasze­rűén fogja körül a T-keresztmetszetű (1) keréktalpat, mimellett a keréktalp­hoz belülről két oldalról csavarokkal rög­rített (46) tömbökön vezettetik, melyek­nek (47) nyúlványai oldalt kinyúlnak és a kapaszkodó villájának szárait közre­fogják; a (46) tömbök (48) középrészei a (49) csapot ágyazzák, mely a kapasz­kodó villaszárainak (50) furatain van keresztül iktatva. Mindegyik villaszár több (50) furattal bír úgy, hogy a ka­paszkodók kisebb-nagyobb magasságba állíthatók be. A kereszttűvel rögzíthető (49) csap kihúzása után a kapaszkodó radiális irányban előállítható s ezután a csap egy megfelelő másik furatban rög­zíthető. A kapaszkodóknak a keréktalphoz való 3 — | különböző távolságuk beállítása termé' j szetesen másként is eszközölhető. Hogy az eke úgy egyenesen, mint ka­nyarodókbati biztosan járjon, szokásos a kormánykereket kinyúló pengékkel el­látni, melyek egész magasságukkal be­hatolnak a talajba s a kormánykerék ol­dalirányos elcsúszását meggátolják. E pengék rendszerint leszerelhető osztott kerékkoszorút képeznek, mely csavarok­kal erősíthető a keréktalphoz. Ha az eke utakon jár, e pengék eltávolítandók, ne­hogy az út vagy a pengék rongáltassa­nak. A rendszerint csavarokkal rögzített pengék le- és fölszerelése nagy időveszte­séget okoz. E hátrány elkerülésére a találmány értelmében a pengék szilárdan vannak a kerékkel egyesítve és útakon való já­ráskor egy a pengéknél valamivel maga­sabb koszorú körülhelyezése által védet­nek meg, mikor is a kerék nem a pen­géken, hanem e koszorú kerületén gör­dül. E berendezés a 8—10. ábrában látható. E foganatosítási példánál a védőkoszorúi (52) csapok révén kapcsolt egyes csuk­lós tagokból álló (53) tánc képezi, mely-J nek egyes szemei (54) faszegmensekkel vannak ellátva. E lánc a keréktalpon (55) csapok révén rögzíthetők úgy, hogy a védőkoszorú (54) fatömbjei a keréktalp (56) pengéi közé illeszkednek. A védőkoszorú szerkezete és anyaga természetesen módosítható. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. A 60182. számú törzsszabadalommal védett motoros eke kiviteli alakja, jel­lemezve azáltal, hogy a kormányor­són vagy kormányhüvelyen a kézi kormánykerék alatt vagy fölött egy ettől függetlenül forgatható második kézi kormánykerék van elrendezve, mely az ekevasaknak vagy az ekeke­retnek emelésére vagy sülyesztésére szolgál. 2. A 60182. számú törzsszabadalommal

Next

/
Thumbnails
Contents